Irodalmi Szemle, 2010

2010/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (1619-1700)

20

Gyüre Lajos

(Pongráczék) főnemesi múlttal dicsekedhető család, Alvinczi ezt nem mondhatja magáénak. Vajon milyen lehetett, ha volt egyáltalán a két család között kapcsolat? Nem otthonról hozta-e a közöttük feszülő engesztelhetetlen gyűlöletet, az egymásnak feszülő indulatot a két kimagasló műveltségű hitszónok? Alvinczi munkáit ismerjük, de Pongrácz se volt más a maga meggyőződésében. Mit is ír róla a csak magát „Barnabásának író tollnok? ... „Már zsenge gyermekkorában sok kiváló tulajdonságnak adta tanújelét. A rosszat semmiképp sem tudta megszívlelni, a legkisebb rendetlenséget sem tűrte. Hibáikért nemegyszer keményen megdorgálta a cselédeket, s nem nyugodott addig, míg szülei rendet nem csináltak.”... Miután Pázmány Péter őt a hitében meggyengült Homonna vidékére rendeli... „E vidéknek valóságos apostola lett, föl van róla jegyezve, hogy rengeteg sok lutheránust és kálvinistát térített vissza az Úr igaz egyházába.” ...Vajon milyen eszközökkel? A gályarabságra eladott kálvinista prédikátorok között nem volt-e olyan, akit éppen az ő jelentései, munkássága nyomán csukatott börtönbe, kínzatott halálra a kérlelhetetlen katolikus ellenreformáció, amely már ekkor bontogatta szárnyait? (Lásd a későbbi kassai református Czeglédi Isván prédikátor üldöztetését, börtönbe záratását, a pozsonyi vértörvényszék elé idézését, hova már csak a halálra gyötört holtteste érkezik 1771. Iván havának 7-ik napján s a Wesselényi összeesküvésben részes Bónis Ferenc mellé a pozsonyi köztemetőben földelik el.)

Van még egy dolog, aminek tudomásom szerint eddig nem szenteltek a Rákó- czi-kutatók elég figyelmet. Ez pedig nem más, mint az 1618-ban európai körútjáról Kassára visszatérő Szepsi Csombor Márton szerepe, Alvinczival való kapcsolata. Alvinczi a városi tanácsnál közbenjár, hogy a Bocátius után megüresedett iskolamesteri állást Szepsi Csombor Márton kapja meg, mivel jól beszéli a német, magyar s más nyelveket. Arról a fáma nem szól, de francia földön járva bizonyára tudott a Szt. Bertalan-éji eseményekről, s ezt el is mondhatta Alvinczinak, hogy Párizsban 3000 hugenottát gyilkoltak meg egyetlen éjszaka alatt. Akkor ehhez képest a három jezsuita pap igazán semmiség... A város azonban nem ezért haragudott meg Rákóczira. Sokkal inkább az váltotta ki Kassa város vezetőinek rosszallását, hogy mikor 1644. február 23-án Kassára újból bevonult, a Királyi Ház kápolnájában református istentiszteletet tartatott a katonáinak - így megtörte a már majd százéves hagyományt: Kassán csak egy vallás van! Alvinczi így kiált fel, amikor 1613-ban az országgyűlés arra akarja kényszeríteni Kassát, hogy fogadja be a város területére a katolikus vallást is: ... „Csak egy igaz biblica religio vagyon itt!”... Ez pedig a lutheri protestantizmus.

Az ellentét Rákóczi és a város között nem csitul, sőt 1644 márciusában a Királyi Házban a város engedélyével, úgymond „aulica ecclésiát” - más szóval a református egyház alapjait rakja le -, ha egyelőre még csak a Királyi Házon belül, de már ez is rés az egyvallású Kassa kialakításának törekvéseiben. Az ekkor már fejedelemként bevonuló Rákóczi húsvét első napjára, 1644. március 27-re tűzi ki az új egyház megalakulásának napját. Maga készíttet úrvacsorái edényeket, térítőkét stb. Az igaz, hogy miután március 29-én elhagyja a várost, hiába bízza meg Beöthy Or-