Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (1619-1700)
Kassa és a Rákócziak 21 bán kapitányt az eklézsia őrzésével, a tanács nem ad szállást Regéczi Horváth András prédikátornak, azt felelik: „Jobb lesz, ha Bárczán és nem a fejedelem házánál lészen rezidenciája”. A három vértanú halálának egyoldalú szemlélői napjainkban a katolikus többségűvé vált városban - tehát nem saját korában - azért tartják bűnösnek Rákóczit, hogy nem nyújtott védelmet a Királyi Házba húzódott papoknak az ellene áskálódókkal szemben. Rákóczi György ezután is többször megfordult a városban, felesége pedig szinte pátrónusává válik a később létrejövő református eklézsiának. 1626 márciusában még mint Báthori fővezére vesz részt a nagy pompával megrendezett esküvőn, de az említett 1644-es bevonulásakor már fejedelem. Ennek ellenére a városi tanácshoz intézett kérését elutasítják, hogy a pünkösdi ünnepek idején az akkor valóban Kassára érkező Lorántffy Zsuzsánna és Zsigmond fia tiszteletére a dómban tarthassák református szokásokhoz híven a szertartásokat. A fejedelem nem akarja kiélezni a város és a közötte kialakult ellentétet, ezért az ünnepeket fiával és feleségével a Királyi Ház kápolnájában tartják meg annak ellenére, hogy a linzi béke értelmében Felső-Magyarország hét vármegyéjének és Kassa városának haláláig jogos tulajdonosa.. Az 1647-es országgyűlés XIX. törvénycikkelye kimondja, hogy a város a református egyház templomának építésére köteles helyet adni... „A helvét hitvallású országlakosok panaszos kérésére elrendelték, hogy Kassa városa és ennek a hatósága a polgártársaknak és a városban lakó többi helvét hitvallású embernek is engedje meg a helvét hitvallásnak minden akadály nélkül való szabad gyakorlatát, a harangok és a temető használatával együtt”... A 2. cikkely még ennél is erősebb: ... „És jövőre ne merészelje ez a város az előbb említett katolikus és helvét hitvallású lakosokat vallásuk szabad gyakorlatában bármi módon háborgatni”...Kassa védekezik. A Habsburgokhoz fordul, alkudozik, a Mihály-kápolnát a katoliusoknak ígérik, csak ne kelljen végrehajtani a sérelmes törvénycikkelyt. Miután Rákóczinak tudomására jutott az egyezkedés, újból megjelenik csapataival Kassán 1648 január végén, és egy hétig tartózkodik ott. A város tanácsa most a Nagy Alom érdekében Rákóczihoz alázkodik, hogy ne hajtsa végre a rendeletet, de a fejedelem nem hajlandó erre: ... „Mi kegyelmeteket a nemes ország statútumai ellen nem oltalmazhatjuk, nem is akarjuk oltalmazni” ... üzeni nekik... A fejedelem halálával (1648) a város, ki tudja hányadszor, ismét a Habsburgok kegyeit keresi, és Wesselényi Ferenc közbenjárását kérve hűséget ajánl a Habsburgoknak azzal, hogy „a religió dolga maradjon abban, aminémü állapotban találta a megboldogult fejedelem”. Az országgyűlés azonban már nem hisz a városnak, és 1650-ben a város kénytelen eleget tenni a felsőbb utasításnak. 1654. dec. 29-én III. Ferdinánd kiad egy okiratot, melyben ... „a főkapitányok által lakott Királyi Házat, amelyet a jezsuita rend atyáinak a katolikus hitért kiöntött vére megszentelt, örök jogon a Jézustársaságnak adományozza” ... A Főkapitányok háza ezután a ferencesek templomával szembeni honvéd laktanya lett. (Augusztin Elek: Kassa város és Abaúj-Torna vármegye ismertetése, B.pest, 1899. (Ámbár ez a ház Tutkó József szerint... „a város főkapitánya Vesselényi Ferencz gróf a Bornemissza
