Irodalmi Szemle, 2010

2010/4 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Raffay Ernő: A történelmi Felvidék (Popély Gyula Felvidék 1914-1920 c. kötetéről)

84 KÖNYVRŐL KÖNYVRE A sok fontos megállapítás közül még egyet ki kell emelnünk, s ez a szabad­kőművesség tevékenysége Magyarország szétdarabolása érdekében: „Az antan­tországokban - különösképpen Franciaországban — a hivatalos állampolitika irányvonalát egyre inkább a szabadkőművesség aknamunkája befolyásolta. A fran­cia kormányokban már a háború kezdete óta meghatározó szerepe volt ennek a rej­telmes társaságnak. Nekik volt köszönhető például az is, hogy 1917 őszétől ro­hamosan növekedni kezdett Masaryk és Beneš presztízse a Szövetséges és Társult Hatalmak országaiban. A politikai agitáció utolérhetetlen zsonglőréinek számító két cseh politikus a franciákat azzal szédítette, hogy amennyiben szétverik az Osztrák—Magyar Monarchiát, ezzel »hozzájárulnak ama szent misszió tel­jesítéséhez, amit a Gondviselés bízott a forradalom népére, és előkészítik a ragyo­gó jövőt«. A hatalmas befolyással bíró, de láthatatlan szabadkőműves gépezet ily módon teljes fordulatszámmal beállt a cseh emigráció politikai törekvéseinek szol­gálatába. ” (Popély, 46. oldal.) A cseh független államra vonatkozó megállapítá­sokat Popély a jelenleg Magyarországon radikális hagyományok alapján működő, ki tudja milyen módsze-rekkel dolgozó Martinovics szabadkőműves páholy vezetőjének 2002-ben Budapesten kiadott könyvéből idézi. Popély Gyula könyve elemző és értékelő fejezetei közé tartozik a Károlyi-kor­mány és a Tanácsköztársaság elnevezésű, első magyarországi kommunista diktatúra vezetőinek reagálása a csehek területet elvevő szándékaira. Helyhiány miatt csak az egyik összegező megállapítását idézzük, ami előtt szinte könyvnyi fejezetekben végzi el a történelmi szakmai elemzést: „Lám, amikor Magyarország végre képes volt nemet mondani az antant parancsára, a békekonferencia máris kész volt az e- gyezkedésre, akár a tanácskormánnyal is. Vajon nem Károlyiéknak kellett volna következetesen védelmezni az ország és a nemzet érdekeit még 1918 novemberében, és nem hagyni odafejlődni az állapotokat, ahová azok 1919. március 21-re eljutot­tak? Károlyiék azonban képtelenek voltak - igaz, nem is akartak - erőt felmutatni az általuk istenített antant egyre képtelenebb utasítgatásaival szemben. "(Popély 291. oldal.) Érdekes - tesszük hozzá -, hogy míg a Károlyi-kormány vezetője ad- ta/adatta ki a parancsot a haderő leszerelésére és állandó visszavonulására, éppen a szabadkőműves Jászi próbálja a keleti Svájc elméletével megőrizni az ország területi integritását 1918 november közepén, amikor az erdélyi románokkal tárgyal. Ő pedig nem ismerte föl, hogy mint Kossuth egykori Duna-konföderációs terve, úgy az ő keleti-Svájc elképzelése is (Erdély etnikai alapú kantonokra osztása az ország területi integitása megőrzése mellett) minden reális alapot nélkülöz a román hadsereg és nyugati szabadkőműves „testvérei” tevékenysége következtében. A könyv utolsó negyvenoldalas fejezete az 1920. év párizsi eseményeivel, a trianoni diktátum megalkotásával és az Apponyi gróf vezette magyar küldöttség küzdelmével foglalkozik. Idézi még a francia sajtóban is megjelent cikkeket, me­lyek szerint a győztes francia kormány bizony nem volt lovagias Magyarországgal szemben. Ez a legenyhébb kifejezés, amit a hatalmi tébolyban és győzelmi mámor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom