Irodalmi Szemle, 2010
2010/4 - Duba Gyula: Szégyen (2) (regényrészlet)
28 Duba Gyula ön az ügyintézője, jelentős adóhátralékokat és nagy összegű adósságokat halmozott fel! Mi lesz velük...?! S nézi Morváit átható tekintettel, s nagy termetével elébe tornyosul.- Nem értem magát... - mondja értetlenkedve -, miről van szó...?- Ön Morvái? - S ismét a nevét mondja.- Én vagyok...- Ön jogász és vállalkozó...?- Nem... iró vagyok... nyugdíjas szerkesztő... Kétkedve méregeti öt, Morvái látja, nem hisz neki. Amilyen hatalmas, olyan magabiztos. Olyan hihetetlenül abszurd helyzet, annyira valószerűtlen, hogy Morvái nem háborodik fel, nem is tiltakozik, vár.- Egyáltalán nem vállalkozott... társként sem..?- Eszembe se jutott... - válaszolja ennyi makacsság láttán kissé ingerülten. - A vállalkozókat se bírom...!- Végrehajtó vagyok, ez a munkám... - folytatja a fiatalember -, ön tehát sosem vállalkozott...?- Soha a büdös életben... - mondja már dühösen.- Tehát ön nem vállalkozó... még jelentkezem... - Névjegyet nyújt át s ő elveszi, majd a verőlegény kinézésű végrehajtó elköszön. Nem kér elnézést a zavarásért, a munkáját végzi, hivatását teljesíti, dübörögve megy le a lépcsőkön. Az állam követe és a jogok bajnoka, tudja, mit csinál, meggyőződéssel teszi, Jánošík nevezetű. Morvái hallja, ahogy Kotrebáné ajtaja megnyílik, majd azonnal bezárul, figyelte a beszélgetést, mindent hallott, az előszobájában megbeszéli magával és véleménye Morváiról újabb színnel gazdagodik: mindig tudtam, hogy csaló! S az író már ismét az íróasztalnál ül, a névjegyet nézegeti. Mirko Jánošík, Field Collektor, telefonszám, fax és a GSM száma áthúzva, az E-mail jelzése él. Nincs mobilom, gondolja Morvái, nem érdekes. Kinyitotta az ablakot, az alulról jövő szag ismét megcsapja az orrát, figyeli, ahogy a végrehajtó behemót alakja kilép a kapu alól és lomhán, súlyosan elvonul az utcán. Fentről nézve alakja megrövidül, s mintegy sűrűsödik, összetömörül, tömzsibb lesz s iszonyatosan erős. A hatalom kifürkészhetetlen energiáit hordozza, távolodik s eltűnik a sarkon. (12) Ezek után életét a történet formálta, a mese, melyben új fejezet kezdődik. Tárgya és kiszolgáltatottja lesz íróságának, sorsát a történet dramaturgiája alakítja, szenvedő alanyává válik. Régen írt egy novellát, amely mintegy mai helyzetének előképe lehetne! Bizonyos értelemben fantasztikus történet volt arról, hogy az író rádöbben, amit elgondol és leír, a valóságban valamilyen módon megtörténik! Amikor a végrehajtó, a bizonyos Mirko Jánošík becsengetett hozzá és megjelent az életében, megérezte, hogy valóságát a tragikus esztétika dramaturgiája veszi át és
