Irodalmi Szemle, 2010
2010/12 - Pomogáts Béla: Közös a felelősségünk... Köszöntő az SZMÍT jubileumán - Alabán Ferenc: Az európaiság és a nyelvi önismeret lehetőségei (tanulmány)
Az európaiság és a nyelvi önismeret lehetőségei 47 A jelenlegi helyzet - köszönhetően a társadalom fokozatos demokratizálódásának és a határozott érdekképviseletnek - elvben egyidejűleg garantálja a szlovákiai magyar kisebbség anyanyelvének és a többségi nyelv elsajátításának lehetőségét, melyben biztosítva van további idegen nyelvek fokozatos elsajátítása is. Ez a fajta modell - eltekintve a politikai és más egyéb nacionalista színtérről jelentkező szélsőséges, ill. csak az államnyelvet preferáló nézeteket és belső rendeleteket érvényesíteni szándékozó kezdeményezésektől - jórészt biztosítani képes, hogy Szlovákiában az oktatásban részt vevők bizonyos szintű két- és többnyelvűséget érjenek el, függetlenül attól, hogy a többséget vagy a kisebbséget képviselik-e. A jövőbe nézve a többnyelvűséget biztosító modell „legeurópaibb” változata az ún. Európai Unió Iskola, amely a leghatékonyabbnak mondott plurális többnyelvű modell, s amely leginkább kifejezi a jórészt formálódó európai nyelvpolitika sajátosságait. A modellhez készített program célja, hogy a diákok többnyelvűvé váljanak, és az iskola elvégzése után Európai Érettségit (Europen Baccalaureat) szerezzenek. Ez az iskolai program tizenkét évig tart, s arra törekszik, hogy biztosítsa a diákok anyanyelvi és kulturális identitásának fejlődését és támogassa az európai identitástudat kialakulását. Minden diákot képessé tesz. két nyelven való tanulásra, de tantárgyként elsajátít egy harmadik nyelvet, miközben a program szerint lehetőség van egy további, negyedik nyelvet is megtanulni. A több nyelven való tanuláson kívül a kitűzött célok közé tartozik az előítélet-mentesség kialakítása, a nemzetiségi ellentétek kiküszöbölése és a kiegyensúlyozott etnolingvisztikai kapcsolatok megteremtése (Lásd bővebben: Közé-Európa: Egység és sokszínűség, A nyelvek Európai Éve 2001 zárókonferenciájának előadásai, Szombathely, 2002). A program figyelemre méltó sajátossága, hogy az anyanyelv oktatása egészen az iskola befejezéséig tart. A felsőbb évfolyamokban egyre nagyobb teret kap a második nyelven oktatott tárgyak száma és a harmadik nyelvet is a tanulás végéig tanulják. Második nyelvnek az angolt, a franciát vagy a németet lehet a diákoknak választaniuk, a harmadik nyelvet az iskolában létező összes nyelv közül szabadon választhatják. Idegen nyelveken elsősorban az ún. „kognitívan kevésbé megerőltető” tantárgyakat tanulják, s a pedagógusok - akik legrosszabb esetben kétnyelvüek - többnyelvű szótárakkal és szószedetekkel biztosítják a megértést minden irányban. Az ideálisnak tűnő modell eddigi eredményei, dokumentumok alapján, önmagukért beszélnek: a tanulók legalább két nyelvet receptíven és produktívan anyanyelvi szinten sajátítanak el szóban és írásban egyaránt. Sok tanuló magas színvonalon sajátítja el a harmadik, néhányan a negyedik nyelvet is. A felmérések alapján képesek első és második nyelven vizsgázni, a statisztikák szerint az érettségi vizsga eredményei pedig átlagon felüliek. * * * A magyar nyelv az ún. kevésbé elterjedt nyelvek közé tartozik, s ennek tu-
