Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly: Kényszermunka, deportálás, ki- és betelepítés (Bori község kálváriája)
Kényszermunka, deportálás, ki- és betelepítés 81 Egy másik beszélgetés alkalmával Zlatneme Horváth Berta újra idézte a Csehországba hurcolást. Elmondta, hogy a kocsma melletti Dálnoky-ház udvarán egy Živora nevű csendőr intézte a dolgokat. Az elhurcoltak közt Pomothy Jenő nevét is említette, s arról is tudott, hogy „vótak, akik a lévai állomáson megszöktek”. Majd így idézte emlékeit: „ Decemberbe' vagy januárba' édesapám is csináta a ládákot, hogy majd kitelepítenek minket is Csehországba. De akkor mán a Balázs testvérem itthon vöt. Pakótunk a ládákba, a pattogatott kukoricát is betettük. De aztán oszt megszűnt a deportálás. ” Sokkal fájdalmasabb és tragikusabb volt a boriak Magyarországra való kitelepítése. Erről ma már - ha szűkszavúan is, de megmelékeznek a legújabb kiadványok, lexikonok, internetes portálok is. A faluról szóló egyik honlapon például arról olvashatunk, hogy „ 1947. május / 7-én 116 magyar nemzetiségű személyt tele- pítéttek ki Magyarországra”, ( http://www.bory.ak ) A (cseh)szlovákiai magyarok lexikonában azt Írják, hogy ,,A 2. világháború után (Bori) túlnyomórészt református vallású lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákokat telepítettek. ” ( http://66.102.104 ) László Péter Fehérlaposok című könyvében megtaláljuk a kitelepített boriak legtöbbjének adatait: nevüket, foglalkozásukat, vallásukat stb. 1947. május 13-án a Baranya megyei Hásságy községbe hat bori család 15 református tagját telepítették át. (A neveket itt a könyvben közölt írás szerint tesszük közzé.) Valamennyiük földműves volt. Köztük szerepel id. Bory Ferenc egy családtaggal, ijj. Bory Ferenc harmadmagával, Nagybányai László és Pomothy Jónásné egy-egy családtaggal, Szudy Sándor harmadmagával, valamint Bori István egyedül. (2005:205) Ugyanekkor Ilidorhá került Dalmady Lajos magányosan és id. Dalmady László két családtaggal. Ők szintén református földművesek voltak. (2005: 208) A Kozármislenybe vitt boriak közt volt három református földműves család: Nagy Lajos két, Szemerédi Károly négy és Szudy János egy családtaggal. (2005:230) Magyarszékre tizenegy családot hurcoltak el. 1947. május 12-én került a faluba Huszár Lajos református gazda egy családtaggal. 1947. május 13-án ugyanide száműzték Szabó Sándor római katolikus földművest, illetve a következő református gazdákat: Balia Jánosi harmadmagával, Bory Gézái, Bory Istvánnét másodmagával, Dalmady Jánosi kilenc családtaggal, Dobó Dánieli két személlyel, Dobó Dánielt másodmagával, Kovács Károlynéi két családtaggal, Kovács Zsigmondoí hat hozzátartozójával és Nagybányai Lajost harmadmagával. (2005:238) Igen népes volt a Nagyárpádra telepítettek tábora is. Az ide irányított reformátusok közül csak Kálnai Dezső és Szemerédi Sándor érkezett egyedül. Balya Gyula hat, Kálnai Lajos három, Molnár László né egy, Pomothy Károly és Szoboszlai Dezső két-két, Szudy Zsigmond pedig három családtaggal érkezett a településre. (2005:251) Olasz községben két családfő: Molnár Lajos és Szúdy Károly talált “otthonra” két, illetve három családtaggal. (2005:262) Mintegy 32 kitelepített család száz taggal szerepel hát László Péter könyvében. A fenti idézetben, mint láthattuk 116 kitelepített személyről írnak. A mai adatközlők 47 kitelepített
