Irodalmi Szemle, 2009
2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Angyal László: Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében (tanulmány)
Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében 77 számon a következő valóságos névvel ellátott formákat: Nebántsvirág című operett, Johann Strauss, Zarathustra stb. Különösen feltűnő azoknak a neveknek a stílusértéke, amelyek hasonlatokban szerepelnek: „Szenvednem kellett, mint Mária Magdolnának.” Ez utóbbi akár metaforikus neveknek is tekinthető. A regény kulcsfigurája, Czifra János a realista irányzatnak megfelelően valószerü, realisztikus névnek tekinthető. Sajátos csoportot képeznek a kevésbé valószerű, stilizált nevek: Szépvári, Hérok Karcsi póznamászó. Az embernek az az érzése, hogy a valóságban nem hívnak így embereket, legföljebb álnevek, művésznevek lehetnek. A Krúdy-világ sajátos névhasználati módja az -i képző sztereotípiája. Segítségével bármely szóból vagy akár önkényes hangsorból lehet fiktív vezetéknevet fabrikálni: Fáradd, Szépvári stb. A regényben szereplő férfinevek a következők: Czifra János, sárgabajuszú Rómeó, Hérok Karcsi, Radios János, Mikulás Miklós, Frank Jeremiás, Henrik, Lehel, Palacki, Alfréd postás. Zérus Aladár, Feri bácsi, Lipkai. A férfinevek sajátos csoportjának tekintem azokat a neveket, amelyekben a vezetéknév a keresztnévvel azonos tőről fakad: Mikulás Miklós. Az irodalmi névadás konvenciója szerint fiktiv vezetéknevek szabadon képezhetők a névszerüség határain belül, keresztnevet azonban a meglévő névanyagból kell választani. Krúdy névteremtő fantáziája ezt a szabályt is áthágja néhányszor, önkényesen alkotott női nevekkel. Közszói alapúak: Lipkai (itt a közszói eredet elhomályosul). Paradox beszélőnevet - Kovalovszky megjelölése szerint kontrasztnevet - kapott Hirnen úr, az agglegények asztaltársaságának tagja. A személynevek sajátos csoportját képezik a jelzővel ellátott nevek: Czifra János (a jelző a név része), sárgabajuszú Rómeó, félszemű Blau stb. A nevek másik halmazát nevek kiegészítővel csoportként neveztem el: Alfréd postás, Popovics, a portás, Hérok Karcsi póznamászó, Margit rabnő stb. Kisebb csoportot alkotnak a teljes nevek: Mózer Pál (aki haldokolva is kezet fogott a vendégeivel), Zérus Aladár, Frank Jeremiás. Van, amikor egy társadalmi osztályt, csoportot jellemez az író: Lotyó- és repedt sarkú asszonyok, Ferenc körúti kéjencek. A névhasználat terén figyelmet érdemel az a más íróinknál alig tapasztalható jelenség, hogy nőket néha puszta vezetéknéven említ az író vagy valamelyik szereplő. Ezt a jelenséget J. SOLTÉSZ KATALIN azzal magyarázza, hogy az a nyelvhelyességi szempontból gyakran vitatott névhasználat abból a körből terjedt el, amelyben a nők először váltak egyenjogúvá a férfiakkal: a színpad világából. Pl. Olcsavszky énekesnő. Végezetül a titkolózó névadás egyik megjelenési formájáról. A regény mindössze egy ilyen írói eljárást tartalmaz, amikor azt írja: N. nem szereti H.-t. Ezzel a szerző a valóság hitelét keltve csak kezdőbetűvel jelzi a személyek nevét.
