Irodalmi Szemle, 2009
2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Angyal László: Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében (tanulmány)
78 Angyal László Ez a névadási forma nem igazán jellemző írónk művészetére, s irodalmunkban főleg a helynevek körében terjedt el (gondoljunk csak Déry Tibor regényeire). 5. 2. Krúdy és a helynevek kapcsolata a regényben Az írói névadás vizsgálata nem szorítkozhat kizárólag a személynevekre, hiszen szemügyre vételük nélkül nem lehetne teljes névadási aktusról beszélni. Amióta léteznek irodalmi müvek, azóta kérdés, hogyan nevezze meg írójuk nemcsak a hősöket, hanem a helyszíneket is, ahol a cselekmény játszódik. A személynévadáshoz hasonlóan itt is több lehetőség adott. Ha végig egy helyen folyik a cselekmény, akár nem is kell nevet adnia. Ez a magatartás Krúdyra egyáltalán nem jellemző, ő mindvégig pontosan jelöli meg a helyszíneket, láttatni, szemléltetni akar. Akkor is választhat létező helynevet, ha a történet teljesen a képzelet szüleménye. Alkalmazhat beszélő- vagy hangulatkeltő nevet vagy titkolózó névadással is élhet, ha a valóság hitelét akarja kelteni. (KÁLMÁN: 200-201). Krúdy történetei legtöbbször meghatározott helyszínen játszódnak. A legtöbb cselekmény Budapesten és Nyíregyházán játszódik. Ez nem véletlen, hiszen mindkettő életének szerves része volt. Több tanulmányban, Krúdy-írásban találkoztam ún. budapesti kötődésű ne-vekkel: a Belváros, a Józsefváros, a Margitsziget, Óbuda és a Tabán, a Terézváros stb. Ezek a nevek kivétel nélkül felbukkannak az Asszonyságok díjában is. Erről egy tanulmány is megjelent Budapestje K. Gy. Úr címmel (Krúdy Gyula világa 1964). Polónyi Gyula, a főváros utcaelnevező bizottságának elnöke méltatta őt. Krúdyt Pest legalaposabb ismerőjének nevezte, hiszen később őt nevezték ki a bizottság elnökévé. A regény az őszirózsás forradalom lázas készülődésében fogant meg. Krúdy a nevekkel láttatni akart, megbecsülve a történelmi pillanatot. Talán a legérdekesebb képet festi a fővárosról, amikor a következőket írja: „Blaháné (Blaha Lujza) mosolya olyan, mint az őszi napfény: az elmúlt szép ifjúság. Blaha Luj-za mosolyában, mint egy tükörben meglátjuk mindazt, ami a tizenkilencedik századbeli Magyarországon szép és emlékezetes. Meglátjuk az egykori boldog Magyarországot...” A másik nagy csoportot a szabolcsi nevek teszik ki. Erre nem találtam példát, hiszen a regény egy városban játszódik. A harmadik szerves egységet a nyíregyházi kötődésű nevek alkotják: Nyíregyháza, Sóstófürdő, Morgó temető. Szinek- dochéként a városra utal a Nyírség. Szorosan kapcsolódnak ehhez a névcsoporthoz azok a helynevek, amelyek bár nem közvetlenül Nyíregyházát, de a Nyíregyházán élő Krúdy családot: annak korábbi vagy későbbi lakóhelyeit, életútjának egy állomását idézik fel: Várpalota. Ehhez a városhoz kötőtő nevekkel nem találkoztam. A földrajzi nevek atmoszférateremtő szereppel bírnak. A helynevek legnagyobb csoportját az utcanevek teszik ki. Jó részük valóságos, kevés kivétellel a költöttek is valószerük. J. SOLTÉSZ KATALIN szerint a befogadás szempontjából valóságos és valószerü egyre megy: az olvasó az általa nem ismert, kompetenciáján
