Irodalmi Szemle, 2009
2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Angyal László: Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében (tanulmány)
Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében 73 elnevezéséhez vezet (KOVALOVSZKY: 1934). A névvel való jellemzés az írói jellemzés legtömörebb módjának tekinthető. 1956-ban tette közzé tanulmányát Krúdy Gyula és a nevek címmel. Mellette egy kézikönyv, A magyar irodalom helyi hagyományai című kötet foglalkozik az irodalom ez irányú vetületeivel. A legismertebb magyar irodalmi emlékhelyek esszészerü ismertetését nyújtja HATVÁNY LAJOS két könyve, a Beszélő tájak és A beszélő házak. LENGYEL DÉNES Irodalmi kirándulások című munkája elsősorban irodalmi útikalauzként használatos (ERŐS: 6). A téma két alapművének azonban Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig és a Magyar irodalmi helynevek (Helynévszótár és kronológia) (szerk. Csiffáry Tamás). KÁZMÉR MIKLÓS A nevek világa című munkájában külön fejezetet szentel az irodalmi névadásnak. Nemegyszer előfordul, hogy az író valóságos helynevet használ, de faluból várost csinál, vagy más vidékre helyezi, mint ahol eredetileg fekszik. Kosztolányi egy zalai Sárszeg faluból csinált várost a Pacsirta című regényében. Gádoros és Békés megyei község, de Babits egy dunántúli várost (Szekszárd) nevez el vele. Mikszáth regényvilágának egy sajátos színfoltja, hogy az író választhat olyan helynevet, amelyből akár egy tucatnyi is akad, mint Keszi, Lehota, Újjálu, Podhrágy stb. (KÁZMÉR: 200). Vannak azonban olyan írók, akikre különösen jellemző a névadás relevanciája, cselekményt meghatározó szerepe (pl. Mikszáth, Móricz, Krúdy, Babits, Kosztolányi stb.). Ezek a példák jól igazolják, hogy a névgyakoriság, a nevek funkciója gyakran a romantika és a realizmus irányzatokhoz köthető. Az irodalmi személynévadásban is vannak beszélő nevek, mikor a név jellemzi viselőjét. A helynevekkel is jellemezni akar az író. Az elfojtottan izzó hangulatot jellemzi Móricz a Rokonok című regényében a Zsarátnok városnévvel. A titkolózó névadás kelléke, hogy a szerző a valóság hiteles arcát láttatja, voltaképpen csak kezdőbetűvel jelzi a helység nevét: S. városában vagy legújabban Déry Tibor regénye: G. A. úr X.-ben. Romantikus, ősi hangulatot áraszt Vörösmarty, Eötvös, Jókai és Kemény néhány helységneve, mint Vérhalom, Nemeshalom, Várkő stb. Gyakran a nevek megjelölik a magyar nyelvterület részét, ahol a cselekményük játszódik. Pl. Mikszáth a Palócfold számos szlovákos hangzású helyneveit szerepelteti: Glogova, Krizsnóc, Priborec, Kobolnyik, Krapec. Krúdy világa „Talán mindenütt voltam. Bálban és temetésen. Erdőben és vízparton. Bűnben és erényben. Sokat utaztam. Most elfáradtam...Én írónak készültem: semmi másnak. Azt hiszem, hogy nemigen törődtek különcködéseimmel, amely abban is nyilvánult, hogy inkább szerettem magamban lenni, mint korombeli fiúkkal vagy lányokkal.” Mi sem jellemez jobban egy művészt, mint az ars poetica maga. Életművét rengeteg ellentmondás és kettősség jellemzi. írásait öncélúnak, modortalan- nak, világnézet nélkülinek nevezték. A kritikus hangokat elnémítják azok a szóla-
