Irodalmi Szemle, 2009
2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Angyal László: Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében (tanulmány)
74 Angyal László mok, amelyek Krúdyban az idő varázslóját, a századforduló magyar életének leghitelesebb tanúját, a magyar realizmus egyik megteremtőjét látják. A felmagasztaló hangokat megerősíti az a tény is, hogy a Krúdy-világnak temérdek hódolója, elemzője, kutatója van. Krúdy tehát érdeklődést keltett, szilaj hullámokat gerjesztett az utána levő generációkban. A magyar nyelv és a prózai stilus egyik legnagyobb művésze. Sajátos nyelvi világot teremtett, Kovalovszky Miklós szavaival élve mintha mindig a nyelv rejtett szívhangjait figyelt volna, mintha a világ zűrzavarából egy tiszta, égi dallamot akart volna kiszűrni. Szenvedélyes és gátlástalan életszeretet lobogott benne (KOVALOVSZKY 688). Az Asszonyságok díja Krúdy egyik legfurcsább regényeként tartjuk számon, amelynek több olvasata is lehetséges. “Démon, aki az egész világ felett uralkodik, egy napon Pestre jött, és a temetésrendező házában lelt búvóhelyet” - ez a szöveg első mondata, amely máris megadja az alapdallamot. A regény főalakja Czifra János temetésrendező, aki egy nap találkozik saját álmával. Az olykor bizarr históriát nem is a cselekmény, hanem az író hosszú és káprázatos körmondatainak varázsa ötvözi nagy művé. Cselekmény, történés alig van a regényben. A főként ferencvárosi helyszíneken zajló epizódok egymást kiegészítve, olykor ellenpontozva vonnak bele az emberi nyomorúság és boldogtalanság kavalkádjába. Az olvasó gyakran téved el ebben a labirintusban. A fő cselekményszál Natália sorsát követi nyomon, akinek várandós állapota sem tartja vissza a férfiakat attól, hogy vágyaik céljául válasszák őt. Fölelevenedik előtte a boldog gyermekkora. Az író gyakran saját élettörténetével ötvözi a regény történéseit. A szerencsétlen fiatal nő belehal a szülésbe. Árva gyermekét a temetésrendező fogadja örökbe. A regényt az élet regényének nevezném, ez az alapmagatartás Krúdy egyik sajátossága. S ebben a gazdag világban a nevek szimbólumokként funkcionálnak, szinte minden névnek kibérelt helye van a cselekményfolyamban. Egy vallomásában leírja, hogy a nők vezették őt ezekre a helyekre, a főváros megannyi utcájába. Féja Géza jogosan veti föl, hogy ez a regény lélektani remekmű. A regény számtalan vázlatot, előkészítést ért meg, így a Hölgyek háza és a Mindenszentek tervezett címek is szervesen kötődnek Krúdy névvilágához. Krúdy minden élettapasztalatát, emberismeretét belesűrítette ebbe a regénybe. Ő az az író, aki a lényegest a lényegtelenben mondja el. Számtalan kérdés izgatja, egész regényuniverzuma kérdésekből áll össze: Hogyan kellene élnünk? Hogyan élünk? Boldogan vagy boldogtalanul élünk? Merre, hová tartunk? Buda és Pest életének felfedezője Mivel a regény színtere Budapest, nem árt lehorgonyozni a főváros hangulatánál. Krúdy ízig-vérig polgári városnak láttatja Budapestet. Zola regényeit tanul
