Irodalmi Szemle, 2009
2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Angyal László: Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében (tanulmány)
72 Angyal László Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok díja című regényében Krúdy Gyula stílusával az utóbbi időben többen, többféle szempontból is foglalkoztak (Herczeg Gyula, Kemény Gábor, Szemere Gyula, Kovalovszky Miklós, J. Soltész Katalin). Alábbi dolgozatomban egy regény keresztmetszetében mutatom be a névadás attitűdjeit, atmoszférateremtő szerepét. Választásomban az játszott közre, hogy egy kevésbé ismert Krúdy-regény névvilágát mutassam be a szélesebb olvasóközönség számára. Célom feltárni az írónak a nevek hangulata iránti fogékonyságát és az álneveknek, felvett neveknek az életműben játszott szerepét. A névadás részletesebb tipizálásával, a névanyag rendszerezésével külön nem foglalkozom. Krúdy esetében nem lehet teljes életmű-feltérképezést készíteni, a regény névállománya mellett azonban nagy gyakorisággal térek ki más regényekből vett utalásokra, idézetekre. Életművéből mintegy 30 regény- és elbeszéléskötet névadásleírása készült el. Választásomban még az is közrejátszott, hogy ez a budapesti regény gazdag, terjedelmes helyszínekkel és egyéb névformákkal rendelkezik, ahol mindegyik jelentéshordozó szereppel bír. Az irodalmi helynévadás Az író képzelete az irodalmi müvekben személyeket, jellemeket alkot, akik cselekednek, éreznek, gondolkoznak és akarnak. Feladata megalkotni a tájat, környezetet, amelyekbe hőseit belehelyezi (KÁZMÉR: 200). A szabad tárgyválasztás zöld utat ad neki a cselekmény helyének kijelölésében, a helyszínek megválasztásában. Gyakran előfordul, hogy nincs szükség a város vagy falu elnevezésére, mert a cselekmény nem változik. Az Asszonyságok díjának cselekménye egy helyszínen játszódik, Budapesten. A cselekmény a képzelet szüleménye, mégis tényleges, meglévő városba helyezi az író a cselekményt. Csokonai a Dorottya történetét Kaposvárra helyezi, egy valóban meglévő városba, noha eposzában sok csodás elem és fordulat is szerepet kap. A Légy jó mindhalálig színhelye Debrecen, mint megannyi modern regényé. Budapest is gyakran szolgál helyszínül regény- és novellairodalmunkban. Az irodalmi helynévadással a legmélyrehatóbban KOVALOVSZKY MIKLÓS foglalkozott. Szerinte az irói névadás alapvető problémája az író tudatosságának mértéke, illetve az iró ösztönössége, amely hősének
