Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - Varga József: Gyógyulás egyenes derékkal (elbeszélés)
44 Varga József belőle a rojtokat, mikor meg aztán már öblösre tágította a lyukat, a körmei alól kezdte piszkálni a lerakodott szennyet. Bobó észrevette.- Viselkedjünk illendőképpen, amint azt a tanárja elvárhatja magától... Támlás kényszeredetten elhúzta a száját. Ez a feddés önbizalommal töltötte el Bobót. Eztán már teljesen belefeledkezett az óra menetébe. Csak a tárgyra összpontosított, s alig-alig tudatosította, hogy hallgatói is vannak. Csivoll Miki Lépart Zsófi iránt úgy mutatta ki érzelmeit, hogy a szúette rozoga asztal alatt egyre hevesebben simogatni kezdte a térdét. Támlás meg ezalatt firkálni kezdett a jegyzetfüzetébe. Mezítelen férfiakat rajzolt valótlanul nagy méretű nemiszervekkel, meg nőket, különböző pózokban. Bobó észrevette, és megbotránkozott rajta.- Éhes disznó makkal álmodik, nemde, Támlás? Én a maga helyében inkább pornósztárnak mennék, legalábbis a karikatúra szakmában... Támlás szenvtelenül nézett maga elé, és ez Bobót felháborította.- Nemhogy viselkedni nem tud, de még hanyagul és ízléstelenül is öltözik. - Támlás ugyanis ezalatt unalmában térdig feltűrte a nadrágját, s a melléig leengedte a nyakkendő hurokját. Immár Csivollék sem figyeltek oda, s kihasználva a tanár összeütközését az örökmozgó Támlással, elkezdték alaposan egymás nadrágját vasalni. Úgy fészke- lődtek a fotelban, mintha temérdek bolha csípte volna őket. Szilánk tanár úr persze az előbbi megjegyzéseivel elvesztette előadása fonalát, s mindegyre próbált visszatérni eredeti mondanivalójához. Majd hosszan lapozgatott noteszében, könyveket forgatott szélsebesen, és merev arckifejezéssel bámulta egy- egy oldal betűit. Ezalatt Támlás Zoltán harmadéves egyetemista az unalmas környezettől elcsigázva kilopakodott a dolgozószobából. De hiába volt az óvatosság, az ajtó mégis nagyot nyikordult. Szedány Bobó fel sem nézett szétteregetett szakkönyveiből, csak úgy mellékesen szólt a kisomfordálónak: - Kérem, tegyen éket az ajtó alá, és hagyja nyitva!- Elnézést, tanár úr, arcátlankodik a húgyhólyagom... - Támlás Zoltán bamba képpel tétován ácsorgott az ajtóban.- Nekem nem fog hiányozni - mondta közömbösen Bobó. Csivoll Miki meg Lépart Zsófi majdnem belehalt az erőlködésbe, csakhogy ki ne buggyanjon belőlük a vad hahota. Mindketten megfázásra panaszkodva vécére kéredzkedtek. Zsófinak ráadásul még bugyit is kellett cserélnie. Szedány tízperces szünetet rendelt el. Ez az első negyvenöt perc mérhetetlenül kimerítette. Amióta az egyetemen tanít, talán ilyen fáradtságot még nem érzett. Levetette a kabátját, a nyakkendőjét pedig belegyömöszölte aktatáskájába. Az ablak zöld posztófüggönyének résén az egyetem belső udvarát figyelte. Megérkezett az ételhordó kocsi, s a fehér ruhás segítőszemélyzet nagy iramban hord
