Irodalmi Szemle, 2009

2009/7 - MARGÓ - Kovács Magda: Dénes Györgyre emlékeztek...

92

kötődő, életfenntartó paraszti munkákat s a természetet énekelték meg. Egész életében hü maradt szülőföldjéhez, Gömörhöz. Későbbi költészetén is végigvonul ez az erős ragaszkodás. „Költészetem, életem ma is oda kötődik, ezért bukkan fel olyan sűrűn a természeti kép” - vallotta költészete és szülőföldje kapcsán.

Dénes György! Delejes, misztikus erőt sugárzó név az én, személyes mitológiámban. Egyidős a világ kezdetével, velem. Azzal az énemmel, amelyik nem ismerte, hogy van volt és van lesz, csak avant ismerte, ami meseszerűen szép volt számomra. Emlékét a mai napig őrzőm, s fel is tudom idézni. Látom magam előtt a csillagos nyári ég alatt az emberekkel zsúfolásig megtelt falusi pajtát. Látom a színpadon táncoló lányokat és fiúkat, hallom éneklésüket és szavalataikat. S mindezt magyarul! S látom nagyapám arcán végigperegni a könnyeket. Ilyen hatalmas volt a tiszta szívüek hite akkoriban. Hitük a visszakapott emberi méltóságban, magyarságukban, az élet folytatásában. Nagy keletje volt akkor az írott magyar szónak. Szerencsére nem apadt el forrása. Sokan jelentkeztek az Új Szó, s a sorra alapított magyar lapok hasábjain, de csak kevesen jeleskedtek. Ezen kevesek közé tartozik Dénes György, aki indulása pillanatától az élre került, s ott is maradt. Bő áradású, termékeny költő volt. Ő írta a legtöbb szlovákiai magyar verset - írja róla egyik méltatója, Bodnár Gyula. Első kötete az 1952-ben megjelent Magra vár a föld, mely egyben az első magyarul kinyomtatott könyv is 1945 után Szlovákiában. Úttörő szerepe vitathatatlan irodalmi életünkben. Méltán sorolták be az alapozók közé Bábi Tibor, Gyurcsó István és Ozsvald Árpád társaságában. Ők voltak azok, akik előkészítették azt az írodalomi s kulturális talajt, amely otthont adott az utánuk jövőknek. Az ötvenes évek közepén a Kék hegyek alatt című második kötete után váratlanul elhallgat. Az őszinteségre, a kételyeket nem tűrő lelkesedésre, az emberi tisztaságra érzékeny költő egyszerre csak felfedezi a jelszavakkal teleaggatott kirakat mögött tátongó űrt. S ez megtöri lendületét, elbizonytalanodik, mint a népmesék tettre kész hőse, aki a keresztúthoz érve rádöbben, hogy egyik út sem vezeti el az aranyhajú királykisasszony várába. Hallgatása már- már misztikusnak tűnő hét éve belső vívódásokkal, új utak, maradanó, örök érvényű értékek keresésével telt el. Újrajelentkezése után, hűen önmagához, ismét bő termésű költőnek bizonyult. Sorra jelennek meg kötetei, amelyekben már a vérbeli lírikus szólal meg, gazdag, egyre mélyülő érzelmi világról téve tanúbizonyságot. Dénes György a költő, megtalálta az útját, s végigmenve rajta feljutott a Parnasszusra, s most már semmi nem mozdíthatja el többé onnan.

Lírája legfényesebb csillagai, a gyermekversei. Elbűvölő, elbájoló, gyermeket, felnőttet egyaránt lenyűgöző, humort, lelki derűt és játkos kedvet árasztó versei méltó szintre emelték gyermekköltészetünket, amely a hetvenes évek folyamán indult el. A Tücsökhegedű, a Pipitér, Bükkfamakk, Zebramadár, Sétálni ment három kalap, Kenderkóc és A tüsszentős király a legsikeresebb, legtöbbet olvasott kötetei gyermekirodalmunknak. S Magyarországon is hódítanak.

A Madách- és Posonium-díjas Dénes György sokrétű alkotó volt. Sokat dől-