Irodalmi Szemle, 2009
2009/6 - Petrik Emese: „Marasztaló Aranykor” - a női nemesség (tanulmány)
10 Petrik Emese A Neumann-diagram ellentétes féltekéjén, a negatív oldalon is két osztat szerepel. Az első a halál angyala és a halálmisztériumok párhuzama az indiai Káli, a görög Hekaté és Gorgon szerepkörei. A másik osztatban a cifraasszonyok a zsidó Lilithé, a görög Kirke, a szíriai Astarte szerepkörei. Mindkét női főszerepkor sajátosságaként található átmeneti szakasz a két-két véglet a születés és a halál között: születés/szellemi átváltozás, fejlődés/feloldódó átváltozás, magatartás/megszabadulás körei. Ezen az útvonalon érheti el a nő a varázslatos, ellenállhatatlan személyiségjegyet. A női létben kiteljesedett Élet-telj esség ösztönvilágának mélysége és szellemi régióinak magassága örökkön örökké csodálatot rejtő varázs: „űz űr nagysága, fénye összehúzódva bújt élő szirmok közé”. A nő a természet önmagát kibontó rendje során megélheti a gyermeklány, a fruska, a menyasszony, a menyecske, az asz- szony, a nagy-, a déd-, az ük-, a szépanyó átnemesülést és lelkületében szellemisége révén éltetve a Boldogasszonyi minőséget. Ismét Weörest idézve: Nemes nő, legyen „ű mindenség hullámzó nászruháď'\ * A szöveget Weöres Sándor versidézetei (Hajnali áhítat, Varázs-virágok, Anyámnak, Salve Regina) gazdagították égi vándorútjának 20. évf. kapcsán.
