Irodalmi Szemle, 2009

2009/6 - Judita Kaššovicová: A csend világa - Csölösztő (vers) (Fordította Tóth Elemér)

11 Judita Kaššovicová A csend világa - Csölösztő Vizek zöld hullámain és a nádason leng az idő hangja, mely itt hordja az örök gyermeket bennünk. Fölöttünk, a kozmikus oszlopok sípjaiban megszülöd mindennapi lélegzetünket. Ábrándozva nézünk a nap arcába. xxx Mi az értelem? Felel rá a fűzfák ütköző leveleiből fölmerülő csend. xxx Nem csodálkozom Sziddhárt hercegen, ki elvonult a csendbe, hogy Istent tisztelhesse. Ma a hajót körülfogó párában kacsákat és sirályokat láttam úszkálni a tóban. Az erdőből kakukk szava szólt. Nem akartam visszatérni az úttal összefolyva. xxx Ma beleszülettem a fehér lámpás

Next

/
Oldalképek
Tartalom