Irodalmi Szemle, 2009
2009/5 - RUDOLF CHMEL 70 ÉVES - Boccaccio jegyzetei Mészáros László: A novella alapelvei (1)
A novella alapelvei (1) 81 4. Ember Az emberi lény, a tudományos természetbúvárkodás felfogása szerint a földi lények legmagasabb rangját foglalja el, mely azonban szervezetének sajátságait illetőleg csak fokozatosan s így tehát nem teljesen különbözik a többi állattól. 5. Művészet Tágabb értelemben minden ügyesség, melyet a gyakorlat ad meg; szorosabb, vagyis tisztán csak esztétikai értelemben azonban művészet néven csak az úgynevezett szabad vagy szépmüvészeteket értjük, melyeket a bizonyos gyakorlati célokat szolgáló vagy hasznos művészetektől megkülönböztetünk. A szabad művészetek célja a szépet megjeleníteni úgy az eszmében, mint az alakban, s ezzel közvetlenül a tetszés érzetét fölkelteni; ilyen művészetek a festészet, a szobrászat, a zene, az irodalom, a költészet stb. 6. Irodalom Az emberiség szellemi munkásságának az a köre, mely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában nyilatkozik meg; irodalomnak nevezzük az ilyen nyelvi alkotások bizonyos összegét is. Aszerint, amint az egész emberiségnek, vagy csak egy-egy nemzetnek, vagy egy-egy komák, egy-egy nemzedéknek, írói csoportnak ilynemű szellemi munkásságát értjük, szoktunk beszélni egyetemes irodalomról, nemzeti irodalomról, egy-egy kor irodalmáról stb., továbbá fonnai és tárgyi csoportok szerint, költői és tudományos, történelmi, természettudományi irodalomról, egy-egy kérdés irodalmáról, hírlapirodalomról stb. 7. Epika Epikai költészet, a költészet három alapformájának egyike, mely a lírától abban különbözik, hogy nem érzést, hanem cselekvényt ábrázol, a drámától pedig abban, hogy a cselekvényt nem vezeti, mint fejlődőt a jelen formájában a szemlélő elé, hanem csak a múlt formájában, mint megtörténtet, mint már jelen nem levőt csak elbeszéli. 8. Próza Avagy folyóbeszéd, a nyelvbeli előadás egyszerű módja, ellentétben a verses beszéddel; ugyanezt fejezi ki a „kötetlen” beszéd a kötött beszéddel szemben. A „próza” név a latin „oratio prorsa” (előrehaladó beszéd) volt. Amellett, hogy a próza a közönséges beszéd formája, az irodalom legnagyobb részének is a rendes előadási módja. Azok a műfajok, melyeknek előadási formájuk a próza, alkotják az úgynevezett prózai műfajok. A prózai előadás háromféle: vagy egyszerűen közlő (értesítő), mint a leírás, elbeszélés, vagy megbeszélő (értekező), vagy rábeszélő. Ezek az előadás nemei. Formái a kurzív előadás meg a beszélgetés; közlési módja az élőszó meg az írás. Ezek alapján nevezetesebb prózai műfajok az értekezés, szónoklat, levél, dialógus stb.
