Irodalmi Szemle, 2009

2009/5 - RUDOLF CHMEL 70 ÉVES - Boccaccio jegyzetei Mészáros László: A novella alapelvei (1)

82 Mészáros László 9. Elbeszélés Általában valamely való vagy költött történetnek lefolyása szerint és körül­ményeivel együtt való nyelvbeli előadása, mely a leírástól abban különbözik, hogy nem szorítkozik a külső ténylegesség ábrázolására, hanem az események oki kap­csolatát tünteti fel. Mint irodalmi forma, az elbeszélés az események előadásának drámai formájától abban különbözik, hogy tárgyáról csak értesít a költő, azt, mint elmúlt történetet közli velünk. Körébe tartozik a történetírás, az élet- és jellemrajzok, a regény, novella, mese, adoma, ballada stb., s legfőbb célja az előadott történet vi­lágos, élénk, és a belső összefüggést érzékeltető ábrázolása. Szoros értelemben elbeszélésnek egy szépirodalmi műfajt nevezünk, mely legközelebbi rokonságban a regénnyel áll. Az emberi élet költői ábrázolása az elbe­szélés is egyes személyek sorsában, élettörténetük egy jellemző szakaszában, mely az olvasó érdeklődését sajátszerűségével köti le; stílusa is ugyanaz, mi a regényé. A regénytől azonban az különbözteti meg, hogy csak egy bonyodalma van, hőse élet- történetének nem hosszabb szakaszára, hanem csak egy eseményére terjed ki, keve­sebb személyt szerepeltet, kevesebb reflexiót bír meg, epizódokat nem vesz föl, s egyáltalán mind belső berendezése, mind külső terjedelme kisebb arányokban mo­zog. Egyszerű szerkezet, könnyű fejlesztés, természetes hang és piperéden előadás legjobban megegyezik természetével. Sokan megkülönböztetik az elbeszélést a novellától, azonban a kettő közt alig állítható fel pontos határvonal; mindössze azt lehet mondani, hogy az elbeszé­lés tágabb körű fogalom, s magában foglalja a szabadabb és szétterjedőbb szerke­zetű elbeszéléseket is, míg novellának csak a művészibb szerkezetű, befejezettebb meséjü és általában drámaibb cselekvésű elbeszéléseket szokták nevezni. Tárgya szerint lehet az elbeszélés történelmi, társadalmi, fantasztikus; hangulatára nézve pedig komoly és víg, humoros és szatirikus. Történelmileg az elbeszélés együtt fej­lődött a regénnyel. 10. Téma Más néven tétel, alapgondolat, tárgy, mely a szónoklatban a stiláris előadás alapját teszi, hasonlóképen a zenében egy vagy több motívumból kifejlesztett gon­dolat, illetve az irodalomban a szüzsé, tehát a mű tárgya, anyaga vagy elővázlata. 11. Meseszövés Az írás mesterfogása. Aki jól tud mesét szőni, az a költői mesterség csúcs­pontját érte el. A meseszövés fő alkatrészei: bevezetés, fokozás, fordulat, lebonyo­lítás. De ezek csak az általános keretét teszik a meseszövésnek. Ehhez járulnak azu­tán a részletek, a finomságok, az apróságok. Lehet a meseszövés egyszerű vagy komplikált. Lehet a cselekvény vagy egységes, vagy pedig több egymás mellett fu­tó, vagy egymást metsző történet összeszövése. Vannak késleltetések, illusztráló melléktörténetek, vannak allúziók, elbeszélések vagy kézzelfogható események. Mit kell színre hozni, mit nem, mit kell sejtetni, mit egész világossággal kitüntetni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom