Irodalmi Szemle, 2009
2009/5 - RUDOLF CHMEL 70 ÉVES - Boccaccio jegyzetei Mészáros László: A novella alapelvei (1)
82 Mészáros László 9. Elbeszélés Általában valamely való vagy költött történetnek lefolyása szerint és körülményeivel együtt való nyelvbeli előadása, mely a leírástól abban különbözik, hogy nem szorítkozik a külső ténylegesség ábrázolására, hanem az események oki kapcsolatát tünteti fel. Mint irodalmi forma, az elbeszélés az események előadásának drámai formájától abban különbözik, hogy tárgyáról csak értesít a költő, azt, mint elmúlt történetet közli velünk. Körébe tartozik a történetírás, az élet- és jellemrajzok, a regény, novella, mese, adoma, ballada stb., s legfőbb célja az előadott történet világos, élénk, és a belső összefüggést érzékeltető ábrázolása. Szoros értelemben elbeszélésnek egy szépirodalmi műfajt nevezünk, mely legközelebbi rokonságban a regénnyel áll. Az emberi élet költői ábrázolása az elbeszélés is egyes személyek sorsában, élettörténetük egy jellemző szakaszában, mely az olvasó érdeklődését sajátszerűségével köti le; stílusa is ugyanaz, mi a regényé. A regénytől azonban az különbözteti meg, hogy csak egy bonyodalma van, hőse élet- történetének nem hosszabb szakaszára, hanem csak egy eseményére terjed ki, kevesebb személyt szerepeltet, kevesebb reflexiót bír meg, epizódokat nem vesz föl, s egyáltalán mind belső berendezése, mind külső terjedelme kisebb arányokban mozog. Egyszerű szerkezet, könnyű fejlesztés, természetes hang és piperéden előadás legjobban megegyezik természetével. Sokan megkülönböztetik az elbeszélést a novellától, azonban a kettő közt alig állítható fel pontos határvonal; mindössze azt lehet mondani, hogy az elbeszélés tágabb körű fogalom, s magában foglalja a szabadabb és szétterjedőbb szerkezetű elbeszéléseket is, míg novellának csak a művészibb szerkezetű, befejezettebb meséjü és általában drámaibb cselekvésű elbeszéléseket szokták nevezni. Tárgya szerint lehet az elbeszélés történelmi, társadalmi, fantasztikus; hangulatára nézve pedig komoly és víg, humoros és szatirikus. Történelmileg az elbeszélés együtt fejlődött a regénnyel. 10. Téma Más néven tétel, alapgondolat, tárgy, mely a szónoklatban a stiláris előadás alapját teszi, hasonlóképen a zenében egy vagy több motívumból kifejlesztett gondolat, illetve az irodalomban a szüzsé, tehát a mű tárgya, anyaga vagy elővázlata. 11. Meseszövés Az írás mesterfogása. Aki jól tud mesét szőni, az a költői mesterség csúcspontját érte el. A meseszövés fő alkatrészei: bevezetés, fokozás, fordulat, lebonyolítás. De ezek csak az általános keretét teszik a meseszövésnek. Ehhez járulnak azután a részletek, a finomságok, az apróságok. Lehet a meseszövés egyszerű vagy komplikált. Lehet a cselekvény vagy egységes, vagy pedig több egymás mellett futó, vagy egymást metsző történet összeszövése. Vannak késleltetések, illusztráló melléktörténetek, vannak allúziók, elbeszélések vagy kézzelfogható események. Mit kell színre hozni, mit nem, mit kell sejtetni, mit egész világossággal kitüntetni,
