Irodalmi Szemle, 2009
2009/5 - RUDOLF CHMEL 70 ÉVES - Görözdi Judit: Beszélgetés Rudolf Chmellel
40 Görözdi Judit * Egy tanulmányában - amely az Egy érzelmes (közép-)európai című tavaly megjelent magyar tanulmánykötetében is szerepel — arról értekezik, hogy a magyarokkal szembeni sztereotípiák nagyrészt az irodalomból erednek vagy az irodalom által szítódnak, hagyományozódnak.- A 19. és a 20. század szlovák irodalmában nyilván sok példát lehet találni a magyarokkal kapcsolatos sztereotípiákra, s természetesen főleg negatív példákat- bár ezek sorolásától most eltekintenék hiszen a magyar olvasók a müveket úgysem ismerhetik. És ezek az előítéletek nem csak az erőszakos magyarosítással függtek össze — abból egyébként a szlovák veszélyeztetettségről szóló sztereotípia ered- a romantika irodalmának és publicisztikájának a közvetítésével. A legelterjedtebb (még a 20. század második felében is élő) sztereotípia az volt, hogy a magyar az úri nemzet, míg a szlovák plebejusi vagy szegény, ami a szlovák irodalom ruráli- sabb mivoltából fakadt, hiszen a cseh vagy magyar irodalomból ismert urbánus elem hiányzott belőle. * Természetesen az irodalom nemcsak a szembeállításban és a sztereotípiák konzerválásában, hanem a közelítésben, megismerésben is szerepet játszott.- Tény, hogy a 19. század végén a szembenállás a hivatalos szlovák körökben egészen a magyar irodalom programszerű elvetéséig, a fordítás elutasításáig jutott (más kérdés, hogy a szlovákok általában eredetiben olvasták a magyar irodalmat). Néhány költő ugyan később megtörte ezt a szemléletet - a realizmus korából említeném legjelentősebbként Hviezdoslavot, vagy a két háború közötti nemzedékből Štefan Krčméryt, Emil Boleslav Lukáčot, Ján Smreket, Valentín Beniakot, mindannyian magyar iskolákat járt kitűnő költők, de a magyar irodalom befogadása akkoriban is gyakran politikai-nemzeti szűrőn keresztül történt. A későbbi generációkból erre a pozitív hagyományra már csak magányos enthuziaszták kötöttek rá -Vojtech Kondrót, aki a magyar költészetet és Karol Wlachovský, aki a prózát fordította. A szlovák-magyar kapcsolatok egy sajátos fejezetét alkotja már több mint egy évtizede a Kalligram Kiadó tevékenysége, amely a szlovák irodalmat magyar és a magyar irodalmat szlovák fordításban mutatja be, meglehetősen reprezentatí- van, s e tekintetben különleges figyelmet érdemel. Ha valaha megírják a szlovák-magyar kapcsolatok ezredfordulós történetét, a Kalligram kétségkívül tiszteletre méltó helyet foglal majd el benne. Ilyen értelemben tehát az irodalom - minden kételyünk ellenére - fontos szereppel bír a szlovák-magyar kapcsolatokban, bár hatása a társadalomra, urambocsá!, a politikai elitre inkább csak minimális. A beszélgetést készítette: Görözdi Judit (Litera)
