Irodalmi Szemle, 2009
2009/4 - Kovács Győző: Értékek és megközelítések
19 Kovács Győző Értékek és megközelítések’ KIINDULÁSI PONT Egyszerűnek tűnő kérdésre kellene válaszolni: mi a jellemző a cseh/szlovákiai magyar irodalomra? A válasz lehet - egyfelől: a meghatározó szerep a szemlélet kialakulásában a szülőföld, a környezet, valamint a történelem gondolkozást formáló ereje (A Csallóköztől a Bodrogközig, Jelenlét, Vita és vallomás, másfelől Turczel Lajos emlékezései). Megjegyzendő, hogy bizonyos történelmi korszakban, úgymond „éles” helyzetben - a történelem javára billen/het a „mérleg” nyelve (ilyen: Trianon, 1945- 1948, valamint 1968—69), nem véletlen, hogy ennek az időszaknak a reprezentatív müve A vádlott megszólal volt. Felvetődik a kérdés (de mint válasz is másfelől), ilyen történelmi események jobban befolyásolják-e az irodalmi életet és annak belső törvényszerűségeit? Nem függvénye a történelemnek, de meghatározó jegyeit rányomja az irodalmi müvekre, tágab- ban az irodalmi életre.Vagyis a történelem és irodalom kapcsolatában a történelem mint befolyásoló tényező jelentkezik; ennek kihatása van/lehet az irodalmi érték- teremtésre, továbbá a megközelítési lehetőségekre (kritikai-irodalomtörténeti megközelítés és elemzés: Fábry Zoltántól Grendel Lajosig). Jelen esetben a kisebbségi tényezőt is figyelembe kell venni: „kisebbségi szerepkörben”, „a kisebbségi helyzet történelmi koordinátái” - vonja meg ezt a kört Fonod Zoltán. Nem is beszélve Fábry Zoltánról, aki (szinte) egy életen át vívódott azzal, hogy mint kisebbségi irodalmat fogadtassa el a csehszlovákiai magyar irodalmat. E körön belül maradva: éppen Fábry figyelmeztet kritikusi-publicista-irodalomtörténészi szerepére, illetve szerepváltásaira. Egyáltalán: a stószi mérték jelentősége is ehhez köthető, mint viszonyítási pont. A létrehozott (irodalmi) értékek és azok megközelítési lehetőségeit (módszereit) illetően az 1960-as években Turczel Lajos úgy körvonalazta, hogy a „tudományos színvonalú helyi irodalomtörténet-írás megteremtéséhez elsősorban a társadalmi élet és az irodalmi élet összefüggéseinek átfogó feltárására és beható vizsgálatára van szükség”, s ezt a mi esetünkben „irodalmunk sajátos genezise is hangsúlyozottan fontossá teszi”. Majd tovább: „Jellege és struktúrája alapján könyvem - a Két kor mezsgyéjén- ről van szó - olyan irodalomszociológiai munkának tekinthető, amely társadalmi és irodalmi életünk összefüggéseinek nagyobb arányú feltárásával és vizsgálatával irodalomtörténet-írásunk számára kíván forrásmunkául szolgálni.”
