Irodalmi Szemle, 2009
2009/12 - KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENC - Kozsár Zsuzsanna: Menekülés (2) (Agyban, Liliom a csónakban, Titkok, Lancelot meghökken, Mint egy kutya, Leszámolás, Tiszta tó, A grál, Avalon)
Menekülés (2) 35 A: Kedvesebb? Átvertél. Kihasználtál. A saját önző kis céljaidra! M: Azért neked sem volt olyan rossz, kedves bátyám. Igaz, tizenöt éve volt, de pontosan emlékszem rá. Nem kellett téged sokat nógatni. A: Ne gúnyolódj azon, hogy férfi voltam, és nem király azon az egyetlen estén. M: Férfi! Egy begerjedt hím, aki csak a csábító nőt látta bennem. A: Honnan tudhattam volna, hogy a húgom vagy! Nem azt mondtad, Igraine lánya vagy, azt mondtad, Morgan le Fay vagy, nekem ez a név nem mondott semmit. M: Hiányos információkat kaptál a kedves kis házivarázslódtól. A számlázásod titkát sietett közölni veled, csak a rokonságnak felejtett el bemutatni. Egyébként a te apád is átverte anyámat, helyette is visszaadtam a kölcsönt! A: Mit tehetek én az apám vágyairól? M: Anyánk sosem heverte ki azt, hogy téged elvesztett. Minket gyűlölt helyetted is! Hát csodálod, ha kihasználtalak? A: Nem csodálok én semmit, Morgan. Ki vele, mit akarsz, nem önzetlen rokon 1 átogatásra j öttél. M: Dehogynem, édes bátyám, hiszen tizenöt éve nem láttalak! Hát mesélj, hogy vagy, mi történt veled ezekben a hosszú években? Látom, megnősültél. Helyes kislány. A: Ginevrát hagyd ki a mocskos kis játszmáidból! M: Félted a kis cicababádat? A: Morgan, ne játssz velem! Nincs időm erre. M: Meg se kérdezed, mi van a fiaddal? A: Nekem nincs fiam, jobb, ha ezt megjegyzed! M: Elég gyenge emlékezetem van... A: Mivel frissítsem fel az emlékezetedet? M: Igazán nem értem, miért vagy dühös. Ahelyett, hogy örülnél, mert meglátogatott a kis húgod. Akinek olyan fontos vagy, hogy ezentúl naponta szeretne látni. A: Értem. M: És meg szeretné ismerni a feleségedet is. A: Szóval udvarhölgy akarsz lenni. M: Okos vagy. Igazán gyors a felfogásod. De ez még csak az egyik része a dolgoknak. A: És a másik? M: Modred. A: Az ki? M: A fiunk! A: Morgan! M: Bocsánat, felség. A fiam. Az unokaöcséd. Őt is magammal hoztam. A: És most azt akarod, üssem lovaggá? M: Kicsit nehéz természete van... hiába, rossz vérből származik... de lásd, ki
