Irodalmi Szemle, 2009
2009/12 - KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENC - Kozsár Zsuzsanna: Menekülés (2) (Agyban, Liliom a csónakban, Titkok, Lancelot meghökken, Mint egy kutya, Leszámolás, Tiszta tó, A grál, Avalon)
36 Kozsár Zsuzsanna vei van dolgod, eltekintek a kerekasztal lovagjaitól. Az is elég, ha az apródok közé beveszed. A: Jó. M: Hát akkor megbeszéltünk mindent. Felséges uram, óvjon az ég. A: Legfőképp tőled, Morgan le Fay. KETTŐ L: Mi van ma veled? Olyan vagy, mint egy darab fa. Már nem élvezed, ha e- gyiitt vagyunk? G: Ez olyan buta kérdés, szívem. Persze, hogy élvezem. L: De... G: Félek. L: Félsz? Mitől? G: Lebukunk egyszer úgyis. L: Dehogy. Hónapok óta járok már a rejtekajtón át a hálószobádba. Sosem volt baj. G: Azért voltak meleg helyzetek. L: De a szerencsénk nem hagyott cserben. G: A szerencse forgandó. Nem élhetünk vissza vele. L: Mióta vagy te ilyen félős? Hová lett az én csodálatos úrnőm vakmerősége? G: A vakmerőség esztelenség, Lancelot. Abba kéne hagynunk, mielőtt baj lesz. L: Nem lesz baj, fogd már fel. A komornád hűségesen őrzi a titkunkat. Egy kisebb vagyonért cserébe. G: Nemcsak ajándékkal lehet titkokat kicsikarni valakiből. Fenyegetéssel, bántalmazással is lehet. L: Történt valami? G: Nem. Csak olyan rossz előérzetem van. Amióta itt van a palotában Morgan le Fay, nincs egy nyugodt éjszakám. L: A vészmadár. Amerre jár, elhervadnak a virágok, felsírnak a csecsemők... de én megvédelek a gonosz álmoktól. Gyere, bújj ide mellém. G: Most is csak a szerelmeskedésre tudsz gondolni? L: Mikor annyira izgató vagy. Engedd el magad. G: Lancelot, meg kéne újítanod a nőtlenségi fogadalmadat. L: Minek? Úgyse akarok megnősülni, hisz fogva tartod a szívemet. G: Morgan láthatná, hogy téged nem érdekelnek a nők. L: Persze hogy nem. Csak te. G: És Elaine? L: Hogy jön ide Elaine? G: Szeretted, nem? Hiszen gyereket nemzettél neki. L: Magyaráztam már neked, megtévesztés volt, varázslat, én veled szeretkeztem akkor is, nem ővele.
