Irodalmi Szemle, 2009
2009/12 - KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENC - Duba Gyula: Az utolsó nyár (regényrészlet)
Az utolsó nyár 23 sak, ám szinte elképzelhetetlenek. Ez a Bakai István a faluban is sajátos egyéniség, magányosan él, nagy halász és Gyarmaton ö a legjobb kazalrakó, az a szalmakazal, amelyet ő hajaz be, nem ázik be soha... Számosán vannak Bakaiak Gyarmaton. Atyus Érni apjának a legénykeresztapja. Ezért hívják őt Atyusnak. Mondják, hogy kommunista, eszmék élnek benne, kalandvágyó és féktelen szabadságszeretö. Az öntudat tisztelete él benne, dacos méltóságtudat és olthatatlan segítőkészség az elnyomottak iránt. Nem vágyik családi életre s ez különössé teszi. A parasztiélek a családban teljesedik ki. Atyus az emberiséget szereti, elvei vannak, erkölcsi hitvallása a szabadság. Ezek azonban túl elvont, magasröptű minősítések Érni számára, neki többet mond, hogy Atyus kitűnő halász, tavaszi ívás idején, holdfényes éjszakákon az ő lesőhálójában mindig van hal. A Garamból a Szikincébe felúszó fehér halak mintha éppen az ő hálóját keresnék, Emi arról is tud, hogy télen tőrt vet a foglyoknak, fácánoknak, kelepcét állít a nyulaknak, és a vendégeit gyakran borral főzött nyúlpaprikással kínálja meg. A köztársaság utolsó éveiben, amikor minden elbizonytalanodott és mozgalmas lett, Atyus máról holnapra eltűnt a faluból. Akik közel álltak hozzá, azt mondták: Spanyolba ment! Gyarmaton tudják, mi történik a nagyvilágban, beszélnek is róla, de a tényeket kevéssé ismerik, újsághírekre támaszkodnak. Spanyolhon messze van, kevés közük hozzá, a falut annyi érinti, hogy Atyus elment harcolni elveiért. Ki lesz csépléskor a kazalrakó mester? Elment Atyus megvédeni a köztársaságot Franco tábornoktól. Akár a mesékben, generálisok katonái harcolnak egymás ellen, és a kalandvágyók, igazából a személyes igazságok és eszmék bajnokai a bajbajutott fél segítségére sietnek. Jellemző, hogy senki más nem ment el, csak Atyus... Aztán két év után a napokban hazajött. Emi apja mondta aznap este: Atyus hazajött! Sem anyja, sem öregmama nem szólt, tudomásul vették a hírt, hallgatásukból Emi megsejtette a történet súlyát s hogy ez nem egyszerű ügy. Atyus a köztársaságból ment el s most hazatért a magyar királyságba! Olyan különbség, mely az emberek életére is rányomja bélyegét. Bizonyára a „spanyolos” is elgondolkodott felette, az is eszébe juthatott, hazajöjjön-e egyáltalán, mit tehetett egyebet? A generális leverte a spanyol köztársaságot, nem volt miért harcolnia, Atyus hazajött. Aztán néhány nap várakozás után eljött a keresztfiához megbeszélni a dolgokat. A kertek alatt jött, sötétedés után, hogy ne lássák! Addig otthon ült, sehová nem ment, halászatra nem is gondolt, bujkált jószerével, otthon várta a csendőröket. S hogy napokig nem jöttek, látogatásra szánta el magát. Örökké nem ülhet otthon egyedül! Váratlanul jött Atyus, a pajtán át a kertek és szérűk felől. Elmondta, hogy a kertek alatt indult sötétedéskor, először mozdul ki otthonról, ez az első látogatása, egész nap otthon ül, a szomszédokkal sem találkozik, vár. A csendőröket várja. Aztán, hogy napokig nem jöttek, a keresztfától megtudhat valamit, gondolta, olyan dolgot, ami a sorsát is érintheti, meg aztán... emberek közé vágyott, végre az otthoniak között lehet...
