Irodalmi Szemle, 2009
2009/2 - Csehy Zoltán: „Minek zene minek fog minek oboa” (Vázlatos eszmefuttatás Cselényi László költészetének zenei értelmezhetőségéről)
10 Csehy Zoltán Minden egység egy négysoros montázsszöveggel indul, melyekben blocs fragmentumok váltakoznak, az 1/3/1/1 szakasz „pusztító tüzek árvizek” blocs-ja visszatér az 1/4/1/1 nyitószakaszában. Ez a négysoros fragmentumhalmaz mindamellett valamennyi ráeső matematikai részletben poétikai értelemben azonos felépítésű. A második egység két egymásba csúszó négyes polifóniát jelenít meg, ahol az olvasás iránya blocs és points egységekre, azaz vertikális és horizontális fragmentumokba rendeződik, és az irány csak az olvasáskor válik/válhat világossá. Ezt a kurzív vagy verzál betűtípus alkalmazása jeleníti meg: a lineáris olvasatból való kiszakadás itt már végérvényesen kötelező érvénnyel bír, hiszen ez az ösztönös értelemtulajdonítás legjárhatóbb útja. A harmadik egység ismét négysorosok sorozata, ez a hely gyakorta a mitológiai referenciák tárháza, és működése szakasztott mása az első egységekének. A negyedik elem pedig a második rendszer tükörképe. Világos tehát, hogy Cselényi a Boulez-féle Constellation-miroirt úgy működteti, hogy a szövegnégyeseket egymás tükörképeiként vonultatja végig. A szöveglabirintus így tükörteremmé változik, mely megsokszorozza önmagát, és e végtelenitésben feloldja a központi jelentést. Az 1/3/1/3 egyenesen meg is fogalmazza a tükörpozíciót: „az asszony a tükör előtt tükröm tükröm mondd meg nekem nézegette a ránc sokat ki a legszebb mondd meg nekem” Ez a tükörtechnika végigvonul magán a teljes szövegkonglomerátumon, sőt olykor egyes tömbökben vagy fragmentumokon belül is érvényesül, pl. palindrom- jelleggel: „óh a hó” (1/4/2/1). E stabil szimmetriák klasszicizáló karaktere egyéb zenei utalásokban is megjelenik, pl. Johann Sebastian Bach ironikus emlegetésével: „Bach János Sebestyén ágyúi” (2/1/4/3), vagy a fúga műfajának játékba hozásával: „Fúgák egymást kergető kutyák” (uo.) vagy enyhén módosított tapétaszerü kiterülésben az 1/4/2/4-ben: „Fúgák egymást kergető kutyái”. Kétségtelen, hogy a fúga megalkotásának kritériumai felől is rá lehetne világítani Cselényi szöveggeneráló módszerének számos jellegzetességére. A megfordítás, a rák, az augmentáció vagy a diminúció nála is potens eljárások. Boulez második, említett műve, a szinten folyamatosan újrakomponált és átstrukturált Pli selon pli gyakorlatilag zenei Mallarmé-biográfia. Mallarmé elképzelése az élet(mű) egyetlen könyvvé írásáról közismert. Cselényi is valameny- nyi szöveganyagát, annak hordalékait, fragmentumait örökíti tovább kompozícióról kompozícióra, illetve zúdítja árvízszerűen az olvasóra. Vagy ráncot halmoz ráncra, hajtást hajtásra, gyűrődést gyűrődésre, azaz: „Comme fúrtive d’elle et visible je sens Que se dévqt pli selon pli la pierre veuve.”
