Irodalmi Szemle, 2009
2009/11 - POMOGÁTS BÉLA 75 ÉVES - Polgár Anikó: „Ezeket tanullyuk mi Déák versekbe” Egy iskoladráma levélbetétjének fordítástörténeti tanulságai
Egy iskoladráma levélbetétjének fordítástörténeti tanulságai 63 Szászi Jánosnál a heroikusnak ható, hexameterben fordított részek mellett az egyes szereplők megszólalásainak változatos metrikája (különösen a rímes időmértékes formák alkalmazása) nemcsak verstani gyakorlatként funkcionál, hanem a pretex- tus heroizmusának felszámolását is szolgálja. A továbbiakban a forditás és travesztia módszereit az Elvádolt ártatlanság című darab ovidiusi levélbetétjéből vett példákon mutatjuk ki. Az alapmítosz áthangolása. Szathmári Paksi Sámuel Elvádolt ártatlanság című darabja az ovidiusi mítoszvariánstól több ponton eltér. Phaedrának Ovidius- nál8 is magasról kell leereszkednie a mostohafiához (Heu! ubi sunt fastus altaque verba? iacent, Her. IV. 1509), Szathmári iskoladrámájában azonban ez a leereszkedés sokkal nagyobb, az „aha verbá”-ból humilia lesz, s az egész heroida az alantas stílus szintjére degradálódik. Ovidius heroidájában Phaedra azzal érvel, hogy Theseusnak nem kell tekintettel lennie az apjára, hiszen az anyját, Hippolytét is megölte: „Si quaeras, ubi sit, Theseus latus ense peregit, / Nec tanto mater pig- nore tuta fűit.” (Her. IV. 119-120). Theseus az oka annak is (legalábbis Phaedra érvelése szerint), hogy Hippolytus törvénytelen gyerek marad, vagyis nem örökli a trónt, hiszen az anyját nem vette el feleségül: „At ne nupta quidem taedaque accep- ta iugali-/Cur nisi ne caperes regna patema nothus?” (Her. IV. 121-122). Helyette Phaedra gyerekei fognak örökölni, de Phaedra ebből is megpróbál egy Theseus elleni érvet kovácsolni: nem ő (Phaedra), hanem férje (Theseus) akarta a gyerekeket, s ő még azt is bánja, hogy szülés közben nem szakadt meg a méhe, hogy ezzel se ártott volna szerelmének: „O utinam nocitura tibi, pulcherrime rerum, / In medio nisu viscera rupta forent!” (Her. IV. 125-126). A komédia, bár az eljáró beszéd hangsúlyozza az előadó diákok nevében, hogy „ezeket tanullyuk mi Déák versekbe”, önkényesen bánik az ovidiusi elemekkel (akárcsak a többi iskoladráma, pl. a Nasonak számkivetése), s a történetet nemcsak modem elemekkel dúsítja, hanem alaposan le is egyszerűsíti. A darabban nem Ariadné, hanem Phaedra adta a fonalat Theseusnak, ezért ő hálából elvette feleségül: „De hogy életemet ott el nem végeztem, / Phaedrának köszönöm, s véle igy egyeztem...” (67-68). Hogy ne kelljen a színpadon Hippolytus örökösödésével, ill. a Minotaurus megölésével és Ariadné szerepével kapcsolatos magyarázkodásba kezdeni, Hippolitét10 is élő személyként szerepelteti. így Theseusnak a darabban két felesége van: Hippolité beleegyezik abba, hogy Phaedrát is elvegye, hiszen tudja, hogy hálából teszi ezt, valójában őt szereti: Tudom, hogy engemet még meg nem vetettél, Azért, hogy Phaedrának Ígéretet tettél, Tudom, nem vagy buja, hogy belé szerettél, Hanem jó tétére érzékennyé lettél. (89-92) Az első feleség engedékenységének azonban ára van: Theseus megígéri, hogy az ő fiára hagyja majd a királyságot: „Hippolitus első szerelmem sengéje, / E-
