Irodalmi Szemle, 2008
2008/2 - Fónod Zoltán: Ady Endre és a Nyugat
Száz éve jelent meg a Nyugat első száma Ady Endre és a Nyugat Száz éve indult a huszadik századi magyar irodalom meghatározó, korszakos jelentőségű folyóirata, a Nyugat. A maradiság és a korszerűség, a modernség küzdelme fejeződött ki a századvég szellemi törekvéseiben. Az újat akarásnak meghatározó alakja Ady Endre volt meg az a nagyváradi íróközösség, mely 1908 szeptemberében adta ki (Antal Sándor bevezetőjével) A Holnap című antológiát (Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Ernőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka verseivel). Vezéralakja a korszaknak kétségtelenül Ady lett, bár első verseskötetében (Versek, 1899) - az Álmodom című költeménye kivételével - még nincs olyan verse, mely különbözne Petőfi és kortársai lírájától. Az Álmodom című versébe azonban már kódolta a nagy ígéretet, a „megváltásnak/ Szent égi szózatát”. Ezt követően - nagyváradi újságíróként! — már együtt vívja harcát a „holnaposok- kal”. „Dicső és tökéletes lesz az ember, akit én oly nagyon imádok s akiben én oly nagyon hiszek - írja 1902-ben -, az Életnek a legnagyobbja az, aki az embert imádva és az ember mindenható rendelésében hive, viszi akcióba legparányibb erejét is. Hisz oly szép az élet.” A tespedő magyar lírát megújító vállalkozás, a Holnap című antológia, joggal tekinthető olyan határkőnek, mely (majdnem tíz hónapos késéssel!) a kor egyik nagy vállalkozását, a Nyugat című folyóirat megindítását erősítette. Nem véletlen, hogy a millenniumi légkörtől fuldokló, tespedő századfordulót követő években a magyar irodalom olyan kiválóságai, „titánjai” vállalták a Nyugat eszemiségét, mint Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Kaffka Margit, a prózairodalomban pedig Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula és mások, akik a szellemi megújhodás élére álltak, s a születő új irodalmi korszak kezdetét jelentették. A Nyugat szellemi elődei között ott találjuk persze Kiss József lapját, az A Hét című folyóiratot, az Új Magyar Szemlét, vagy a rövid életű Szerdát, Osvát Figyelőjét, vagy a Bródy Sándor szerkesztette Jövendőt. A lap alapítói, majd szerkesztői (Ignotus, Fenyő Miksa és Osvát Ernő) korábban már együtt dolgoztak, s az sem véletlen, hogy a folyóirat megjelenésekor „a Figyelő új folyamának” mondta magát, címlapján Beck Ö. Fü- löp Mikes-plakettjével. Fenyő barátságán keresztül csatlakozott a Nyugat alapítóihoz Hatvany Lajos is, aki azonnal felkarolta a kezdeményezést (és első korszakában anyagilag támogatta a lap megjelenését). A Nyugat egyébként olyan időszakban indult, amikor Ady már szinte lap nélkül maradt. Bár az előkészületek idején Fonod Zoltán
