Irodalmi Szemle, 2008

2008/8 - Gyüre Lajos: Az Új Magyar Museum

Gyüre Lajos is bizonyosodott kutatásaim során. Például ilyen a Mécs Pórasszonya, melynek so­rai a papköltő mélyen humanista beállítottságáról adnak hírt. Hallgassuk csak: „Mezítelen lába visszeres és melltelen és csupa csont, sosem pihen s míg pénzt keres, kiszívja gyermek, munka, gond. Még harmincéves sincs talán s úgy jár, mint vasorrú banya mesék napfényes oldalán, mégis szép, dicsfényt hord: anya! A Föld, a munka, a gyerek hogy összeforr itt bibliás törvény szerint mint szív s erek! Tudok szagos kaméliás dámákat, kiknek eltelik szórakozásban életük s nem érnek rá, hogy esteiig megcsókolhassák gyermekük!! Soroljuk hát az „Új Magyar Museum”- bán található, de másutt meg nem jelent verseit. Ezek a következők: az említett Pórasszony, A hullámvasút tetején, Tavaszi vihar, A tündéri lány balladája, Kassai kőkereszt, Mint egy tündér, Parity- tya, Rózsák közt jár a vendég, Hajnali négy, Ellibegett tündérien, Lovak beszél­getnek. A Gölnicbányáról származó Kassai (Niki) Zoltán Rilke-fordításokkal jelentke­zik, és jelen van a lapban a jó nevű szlovák költő E. B. Lukác is, Petneházi (Pohl) Fe­renc magyarra átültetett magas szintű verseivel. Az ekkor még versekkel jelentkező Hosszú Ferenc egészíti ki a sort. (Kassai Zoltán és Hosszú Ferenc a II. világháború után a meghurcoltatások elől a zöld határon Magyarországra távozik, de ott Kassai Zol­tán már verseket nem ír, terészettudományi folyóiratoknál dolgozik. Hosszú Ferencnek pedig egy elég nagy érdeklődést kiváltó életrajzi töltetű regénye jelent meg: Hegyte­tőn három fenyő címmel, melyben a családi krónika mellett, vagy azzal egy időben az 1938-as visszacsatolás idejét, a magyar katonaság kassai bevonulásának a körülménye­it tűzi tollhegyre.Több szlovák és cseh írótól fordít magyarra, többek között Capek és Hrabal műveit. A régebbi verselők közül az eperjesi Ásguthy Erzsébetet, Tamás Lajost, a kassai Domokos Istvánt, aki egyedül közöl olyan verset, amelyben felismerhető a hi­ányolt Il.világháború vetülete a lapban (Háborús esti altató). A pozsonyi Hevessy Sá­rit, Sziklay Ferencet Kassáról, Gulyás Pált Debrecenből, ki kedves, üde versével kö­szönti az induló Új Magyar Museum-ot: ... „Legyetek újak, s mindig óak, mint hullámai a folyónak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom