Irodalmi Szemle, 2008
2008/7 - JUBILÁNSOK - Jakab István: Mayer Judit 85 éves
JUBILÁNSOK Mayer Judit 85 éves A keresztény vagy keresztyén ember a hosszú életet Isten ajándékának tartja, s igyekszik magát benne úgy hasznosítani, hogy ne önző célokat valósítson meg, hanem hasznára legyen embertársainak s ezek kisebb-nagyobb közösségeinek. A vallásos érzelem ma már nem a túlvilági élet biztosításában - a földi élet becsmérlésében, megvetésében - merül ki, mint a középkorban, hanem annak az életfelfogásnak a tudatos érvényesítésében, hogy az embernek célja, szerepe van ezen a földön - többek között az, hogy e földi életet szebbé, jobbá, igazságosabbá tegye; segítsen embertársain; védelmezze a társadalmi értékeket; támogassa a közösség számára fontos és hasznos elvek, törvények, szabályok érvényesülését. Mayer Judit sohasem farizeus módon - sőt még az egyházak által elvárt és propagált nyilvánosságot is mellőzve - végezte ezt. Egyszerűen csak tette a dolgát, elvégezte - jól -, amit elvállalt. De a munkatársak, sőt még a letűnt rendszer főkorifeusai is tudták, hogy ha politikailag más véleményen van is, tisztesség, becsület és munkavégzés tekintetében bízhatnak benne, s nyugodtan bízták meg komoly szakmai feladatokkal, sőt vezető állással is. Július 14-én mint nyugalmazott kiadói vezető szerkesztő ünnepli 85. születésnapját. Pályája úgy indult, mint a háborús nemzedék sok más tagjáé: derékba tört. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte, de csak 1960-ban fejezte be a Pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar nyelv és irodalom szakán. Evekig tisztviselő, majd 1954-től a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967-től a Tátrán Magyar Üzeme, 1969-től nyugdíjazásáig (1986) a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztőjeként, majd fordítói osztályának vezető szerkesztőjeként dolgozott. Neve ismerős az Irodalmi Szemle olvasói előtt is, hiszen viselője a legjobb műfordítóink között is előkelő helyet foglal el. Különösen a cseh írók müveit fordította magyarra (K. Capek, O. Danek, I. Olbracht és mások), de a szlovák írók műveinek fordításában is jeleskedett; ez utóbbiak müvei között nemcsak irodalmi jellegűek találhatók, hanem ismeretterjesztő könyvek, riportregények is. Sőt a fordítás elméleti és gyakorlati kérdéseivel is foglalkozott (többek között az Irodalmi Szemlében közölt tanulmányaiban: A magyar nyelvre való fordítás módszertani kérdései; továbbá a Hétben: A szlovák-magyar fordítások gyakorlati kérdései; a Nőben: Vallomások a műfordításról). Nagy hasznát látták ismereteinek és tapasztalatainak a- zok a fordítók, sőt nyelvészek is, akik valamilyen földrajzi vonatkozású mű fordí
