Irodalmi Szemle, 2008
2008/4 - KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES ÁG TIBORT - Koncsol László: Évtizedek a magyar népzene és kórusmozgalom szolgálatában
Koncsol László nincs is olyan magyar településünk, ahol legalább egyszer meg nem fordult volna. Közben újjászületett a galántai kórus, és 1969-től 1978-ig, a nagymegyeri vegyes kar mellett, a Kodály Zoltán Daloskört is újra vezényelte. Az előbbit 1974-ben Jarábik Imre vette át, de egy ideig még ő is eljárt a galántaiakhoz. Vegyes karát 1978-ban Chemez Zsuzsára bízta, s 1976-tól független kutatói státusban dolgozott. Kodály és Bartók nyomában címmel sorozatot indított a Csehszlovák Rádió magyar adásában, kórusokat vezetett, írt és a Szlovák Tudományos Akadémia megbízásából Tesmag, Csáb, Zalaba, Inám és Nyék népzenéjét gyűjtötte. 1977-ben hívták meg a dunaszerdahelyi művelődési ház előadójának, de félállásban a Csemadok Központi Bizottságán fölhalmozódott népzenei anyagot is rendezte. 1977-ben százhúsz tagú diákkórust szervezett Dunaszerdahelyen; az együttes később leánykarrá zsugorodott, 1978-82-ben a nemesócsai éneklő csoportot, 1978-83-ban a nyárasdi női kart is vezényelte. 1971-74-ben a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán adott elő intonációt és karvezetést, s létrehívta a főiskola magyar vegyes karát. (Az 1972. évi. II. Kodály Napokon is részt vett az énekkarral.) A magyar tagozat megszűnte (1974) után a kórust Simek Viktor vette át, de már csak női karként. (A férfi szólamokat korábban, Ág kamagysága idején a Mezőgazdasági Főiskola magyar nemzetiségű hallgatói erősítették.) 1982 szeptemberében átvette a dióspatonyi vegyes kar irányítását. A patonyiak már korábban, Molnár Jánosné vezénylete alatt is fölhívták magukra a szakma figyelmét. Sárosi Bálint 1975. június 22-én, Galántán ezt írta a vegyes kar Krónikájába: „A meghatottságnak ilyen óráiban, mint amilyenek a III. Kodály Napok ünnepi hangversenyének órái, hangzatosabbat is lehetne mondani... Most mégis, legjobb mondanivalóként, az jut eszembe: tisztességes munkák eredményeit hallottam ma itt néhány órán keresztül. A jó munkáról szóló elismerés pedig éppen a dióspatonyi kórus hallgatása közben fogalmazódott meg bennem. Éljenek a dióspatonyiak, maradjanak erősek, dolgosak és szépek, amilyennek őket ma megismertem!” - Kilenc év múlva, amikor már Ág Tibor vezette a kórust, a zeneszerző Karai József így nyilatkozott: „Kettős öröm számomra ez a most kezdődő-alakuló kapcsolat a csallóközi magyar énekkarokkal — öröm, hogy éneklik a műveimet, nagyobb öröm, hogy segíthetem munkájukat. Szívesen teszek meg minden tőlem telhetőt ezután is — láttam, hallottam, hogy érdemes! Az pedig egyenesen nagyszerű, amit Dióspatonyban tapasztaltam: kiváló, sok művet ismerő, komoly létszámú kórus egy kis településen. Éreztem szeretetüket, dalszeretüket, összetartó erejüket - akaratukat. Ez a találkozás a zeneszerzőnek is erőt ad! Köszönöm! A legjobb kívánságokkal 1984. június 9. Karai József ” - Diósförgepatonyban ugyanakkor iskolai gyermekkar is működött a Barátság Kórus korrepetitorának és segédkamagyának, Burszki Erzsébet zenetanámőnek a vezényletével. Nemcsak azért idéztem ezeket a rövid, írott értékeléseket a legelhivatottabb magyarországi szakemberek tollából, mert ismerem őket, hanem azért is, hogy igazolva lássuk: ahol Ág Tibor varázsvesz-
