Irodalmi Szemle, 2008

2008/2 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly: Mikszáth Kálmánnal szülőföldjén (2)

MÚLT ÉS EMLÉKEZET

házát 1396-ban építették gótikus stílusban, de a sok javítás „kivetkőztette eredetiségéből". Reneszánsz formára alakították, majd a 18. században barokkosították. A reneszánsz stílust a templom hajórésze őrzi. A torony pedig, amely a 18. században épült, barokk stílusban. A templomkertben áll egy szürke műkőből emelt színezett vaskorpuszos feszület, melyet valószínűleg a 19. és a 20. század fordulóján emeltek, s melyet még Mikszáth is láthatott, hisz ott van a kereszt a Vasárnapi Újságban közölt felvételeken is.

All a templom közelében a régi katolikus iskola s a parókia is, melyek ugyancsak ott vannak már az 1910-es fotókon, s amelyek környékén a kis Mikszáth is megfordulhatott, hisz az elemi iskolát talán itt látogatta Tusnay András idejében (ő Tucznaiként szerepel a hajdani tanítókat bemuató egyik jegyzékben).

Köztudott, hogy Szklabonyán igen erős volt a Mária-kultusz. Hisz a templomban van szobra a Fájdalmas Anyának, Mária Szívének s a Lourdes-i Szűzanyának is. Mikszáth ismert novellái közé tartozik A gózoni Szűzmária című írása, de említi írásaiban Bizi apót is, akit Isten épp akkor büntetett meg, amikor a templom számára egy Mária-képet hozott. Igaz volt-e mindez, nem tudjuk, ám a szklabonyai Mária-kultusznak további emlékei is vannak. Épp Mikszáth szülőházának közelében (ez a ház már nem áll) emeltek a helybeliek 1830-ban egy szép Madonna-szobrot. A színezett szobor egy magas talpazaton áll egy horganyfedél alatt. Mária fején korona látható, karján a kisdedet tarja. A didikáció így szól: ,,Mária/ pomocnica kresťanov/ oroduj za nás/1830/1995“. (Mária, keresztények segítsége, könyörögj érettünk.) Az erről készült régi fénykép is ott van a Vasárnapi Újság 1910-es évfolyamának említett számában.

A fűút mentén, ma már az épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Királynője kápolna. Valószínűleg a 19. század elején épülhetett két téglalap alakú, enyhén félkörívben végződő ablakkal, két támpillérrel közrefogott, gúla alakú harangtorony- nyal. A kápolna oszlopos szélekkel díszített faoltárának közepén a Rózsafüzér Királynője kép áll, mellette két térdeplő angyallal, előtte egy-egy Jézus Szíve és Mária Szíve kisméretű keretezett képpel. A kápolna belső falán elhelyezett fekete márványtáblán ez a szöveg olavasható: „Kaplnka Panny Márie bola obnovená v roku 1997. Obecný úrad v Sklabinej./ Matička Božie ochráň nás. “ ( A Szüzanya kápolnája 1997-ben volt felújítva a községi hivatal által. Isten anyja, védelmezz minket.) Sajnos, az épület ma újra rossz állapotban van. (Csáky, 2007:12-13.)

Itt jegyezzük meg egyébként, hogy ezt a szakrális helyet a Vasárnapi Újságban Szent Vendel-kápolnaként mutatják be, s így emlegeti a Mikszáth-irodalom is. Szent Vendelről különben maga az író is sokat írt. Az a fekete folt című novellájában például arról olvashatunk, hogy Olej bacsa házának falát is „ a juhászok meny- nyei közbenjárójának, Szent Vendelnek“ a képe díszítette. Aztán írt a savanyúkút közelében állított Vendel-szoborról, illetve Vendel-kápolnáról is. Olvashatunk erről a Krúdy Kálmán csínytevései című műben s a Hova lett Gál Magda? című novellában is. Az utóbbiban például ezt: ,,A rétet már nem is sajnálták, a szent Vendelinen