Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - SZEMTŐL SZEMBEN - Kiss József: Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Beszélgetés dr. Boros Ferenccel)
SZEMTŐL SZEMBEN amelyek engem történelmi aspektusból is mélyebben foglalkoztattak s ezt munkámban is igyekeztem folyamatosan érvényesíteni. Egyik központi - jórészt magánszorgalmi témám a 68-hoz vezető út és következményei, a visszarendeződés folyamatának a vizsgálata volt. A másik fő témámnak a nemzetiségi kérdés és a magyarszlovák kapcsolatok alakulásának vizsgálatát tekintettem, főleg abból a szempontból, hogy történelmi munkákban, publikációkban a 68 utáni kapcsolatok és a nemzetiségi politika kérdései milyen megközelítéseket mutatnak a csehszlovák publicisztikában. Hazajövetelem után egy terjedelmes kéziratom készült a Juhász Gyula akadémikus által vezetett nemzetiségi kutatóintézet részére. Ebben vizsgáltam a nemzetiségi probléma 68 utáni elméleti-politikai megközelítéseit, a csehszlovák nemzetiségi politika történelmi áttekintését a két világháború között, majd az 1945-48 közötti időszakban és azt követően s végül a föderáció időszakában, majd összegzésképpen a kézirat áttekintést adott arról, hogy a nemzetiségi kérdés milyen szerepet töltött be a pártállami rendszerben a bilaterális kapcsolatainkban. * Aztán jött a rendszerváltozás... A prágai kiküldetésem után hazakerülve a Külügyminisztériumban, a csehszlovák részleg referenseként, majd vezetőjeként dolgoztam. Mint külügyesnek, nem voltak lehetőségeim a rendszerváltozást megelőző aktivitásokban részt vennem, de függetleníteni magam teljes mértékben nem tudtam, hiszen az aktív ellenzéki körökben is sok ismerősöm, korábbi munkatársam volt. Részt vettem az AMICUS (Magyar-Csehszlovák Baráti Társaság) és a Rákóczi Szövetség alakuló ülésén, melynek keretében később előadást is tartottam a nemzetiségi kérdés szerepéről a külkapcsolatainkban 1945-től napjainkig. Az Amicus alakuló ülésén beválasztottak a vezetőségbe, amely figyelemmel kísérte a csehszlovák pártállami rendszer végső hónapjainak eseményeit, tiltakozó nyilatkozatot fogadott el pl. Ha- vel szabadlábra helyezése érdekében. A rendszerváltozás után a Külügyminisztériumban részese voltam az újra alapozott magyar-csehszlovák (szlovák-magyar) kapcsolatoknak, rész vettem valamennyi magas szintű hivatalos tárgyaláson, Budapesten, Prágában, Pozsonyban. 1991-ben, amikor fontossága miatt bővítették a pozsonyi magyar főkonzulátus személyi állományát, a választás reám esett és én szívesen vállaltam e feladatot. Kihelyezésem előtt megkaptam az első osztályú tanácsosi rangot. Négy, eseményekben gazdag, munka szempontjából különösen izgalmas, tanulságos évet töltöttem Pozsonyban egészen nyugdíjba menetelemig. Az eltöltött évek tapasztalatait is felhasználtam a később (2000-ben) a Kalligram Kiadónál Szomszédunk Szlovákia címmel megjelent könyvemben, amelynek bemutatására 2001 elején a Szlovák Intézetben került sor. * Később további könyveid, publikációid jelentek meg.- Igen, egy számomra érdekes és fontos feladattal bízott meg a Press Publi-
