Irodalmi Szemle, 2008

2008/11 - MAGYAR TÁJ, MAGYAR ECSETTEL - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (26) A késő modern költészet további képviselői (tanulmány)

Magyar líra és epika a 20. században (26)

Tőzsér Árpád lírája az ötvenes években indul az illyési kontemplatív tárgyias költészet felől, melybe később József Attila-reminiszcenciák is belevegyülnek. Első két kötete (Mogorva csillag, 1963; Kettős űrben, 1967) verseinek javáról elmondható, amit a Megtérés egyik strófájában ekképpen fogalmaz meg:

Ez a falu itt a múltam, egyszerre valóság s emlék, csúcsaimmal belőle kinyúltam, ösztöneimmel nem még.

Tőzsér Árpád pályáján nincsenek robbanásszerű fordulatok, inkább lassú átmenetek vannak, fokozatos távolodás az első kötet némileg egyszerű versvilágától az egyre összetettebb, intellektuálisan elmélyültebb struktúrák felé. Orbán Ottónál jóval megfontoltabban rabolja ki a magyar és a világlírát, mondhatni, finnyásan, s talál rá, nem az avantgárdban, hanem a modernizmust hasonlóképpen klasszicizáló Vladimir Holan vagy Zbigniew Herbert költészetében az övével rokon versvilágokra. Vagyis inkább útkereső, mint kísérletező költő, aki, mint monográfiaírója már az első kötetével kapcsolatban is észrevételezi: „a hagyományos lírai én fölszámolására készül”.'35* Ez a folyamat harmadik kötetének, az Érintéseknek (1972) azonos című ciklusában jut el legszélsőbb pontjáig. ilyen a balaton mondta 1203-ban K s rajzolt egy pókot ilyen a balaton mondta 1615-ben T s rajzolt egy teknőt s háromszáz évvel később a balaton persze nem teknő s nem pók mondja X s rajzol egy trapézt

közben a balaton halacska mely önmagában úszkál

(tanulmány a balaton lényegéről)

Az Érintésekkel lezárul Tőzsér Árpád költői pályájának első szakasza, amely nemcsak lírája fejlődésének az iránya szempontjából lehet - főként a későbbi korszakok felől nézve - érdekes, hanem egy-két emlékezetes költeményt is őriz, mint a Férfikor és a Szülőföldtől szülőföldig.

Az Adalékok a Nyolcadik színhez (1982) amolyan átmeneti kötet. Benne bukkan fel először a következő évek és évtized Tőzsér-lírájának hőse, Mittel úr. Kicsoda Mittel úr? A kritika számára kézenfekvőnek tűnt, hogy Zbigniew Herbert Cogito urának és Kálnoky László Homálynoky Szaniszlójának rokona, de legalábbis közeli ismerőse. De míg Cogito úr és Homálynoky Szaniszló nyilvánvaló alakmás, Mittel úr több annál, ahogy A tulajdonságok nélküli ember Ulrichja sem