Irodalmi Szemle, 2007
2007/8 - Antonín Mešťan: A magyar kérdés - a cseh közegben, a 20. században (Aich Péter fordítása)
Antonin la Smrt lékaŕe (Az orvos halála) 1967-ben, Goda Gábor Pan Poldini (Poldini úr) c. munkája. 1967-ben, Zpovéď Flóriána Tótha (’Tóth Flórián vallomása’) pedig 1968- ban. 1959-ben megjelent Gyárfás Miklós Lomb ezredes mennybemenetele c. komédiája, s egy évvel később Napravený čert (’Megjavult ördög’) c. műve. Nem lett népszerű Győry Dezső könyve A nagy érettségi c. visszaemlékezése (1964), bár a szerző 1949-ig Csehszlovákiában élt'. Olvasott szerző volt Illyés Gyula, pl. Jilm a vítr (Dőlt vitorla) (1965), Puszták népe (1957). Kaffka Margit Barvy léta (Színek és é- vek) c. könyve 1958-ban jelenik meg. Karinthy Frigyest az ötvenes évek végétől gyakran fordították, humora azonban a csehek számára idegen maradt. Kassák Lajos Egy ember élete (1963) azok között keltett érdeklődést, akik ismerték a szerző harcát a modern magyar művészetért. Bár Molnár Ferencet Prágában is a szocializmus építésének árulójaként tartották számon, 1963-ban megjelent csehül a Gardový poručík (A testőr) és 1964- ben az Olympia. Meglepően későn fordították Németh Lászlót: 1960-ban jelent meg az Iszony c. könyve, 1962-ben a Bűn, s egy évvel rá a Gyász. Jóval több fordítást érdemelt volna meg. A kritika érdeklődését Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marcija keltette föl. 1989 előtt a cseh olvasók körében jelentős népszerűségnek örvendett a költészet - a cseh verseskötetek 10-20-ezres, sőt ennél is magasabb példányszámban jelentek meg (egy 10 milliós nemzet részére). A versfordításoknak azonban ekkor is nehéz életük volt, úgyhogy amikor 1959-ben Kamil Bednár és Vilém Závada nagyszerű tolmácsolásában (Ladislav Hradský közreműködésével) József Attila Tiszta szívvei c. verseskötete meg jelent, nem keltett különösebb figyelmet. Ugyanez mondható el Radnóti Miklós A prece se vrátim (’És mégis visszatérek’) címmel megjelent kötetéről Kamil Bednár fordításában (Ladislav FIradský közreműködésével). A hatvanas évek elején Szabó Magdára lett figyelmes a közvélemény - 1961- ben jelent meg Troska címmel egy regénye (’Rom’) és Mondják meg Zsófikénak c. regénye, 1963-ban a Disznótor, 1965-ben a Sziget-kék és Az őz (ez utóbbit még nem olvastam csehül, állandóan magyar eredetiben olvasom - többek között a belső monológ tökéletes formájával vonz). A gyermekirodalomból nagy sikere volt Molnár Ferenc Pál utcai fiúkjának - csehül 1958-ban, 1963-ban, 1967-ben jelent meg. 1968 augusztusában Csehszlovákiát az öt „szövetséges” állam hadserege szállta meg, köztük sajnos a magyar egységek is. A következő évtől szigorú cenzúrát vezettek be - s egyúttal a cseh fordításban megjelenő magyar könyvek kevésbé vonzóak lettek. Nem csoda, hogy a cseh kiadók szerkesztői a jól bevált módszerhez folyamodtak: elsősorban a régebbi magyar irodalom műveit adták ki régi vagy újabb fordításban. így 1970-ben Jókai Lőcsei fehér asszonya és Mikszáth Az utolsó várúr c. regénye jelenik meg. Emellett 1971-ben kiadják Molnár Ferenc Balada od kolotočú (’Körhinta balladája’) c. művét. Könnyű olvasmányként olyan könyvet kínáltak, mint Nádasi László Moje žena se zbláznila (’A feleségem megbolondult’) (1972). Szabó Magda népszerűsége tovább tartott, 1973-ban megjelent
