Irodalmi Szemle, 2007

2007/8 - Antonín Mešťan: A magyar kérdés - a cseh közegben, a 20. században (Aich Péter fordítása)

A magyar kérdés - a cseh közegben, a 20. században

Születésnap, 1974-ben Kateŕinská ulice (Katalin utca), 1975-ben Socha vzdechű (’Sóhajok szobra’), s például 1973-ban Pŕihlížitelé (’Szemlélők’). Továbbra is évente legkevesebb három magyar könyv jelenik meg cseh fordításban, néha 6-8 is. Az úgynevezett csehszlovák normalizáció idejében 1968-89-ben olyan szerzők könyvei jutottak el a cseh olvasóhoz, mint pl. Gyurkó, Csiky, Mészöly, Rejtő, Hernádi, Babits, Hámori, Kaffka Margit, Dékány, Kosztolányi, Nemes, Palotai, Csurka István (Velký úklid (’Nagytakarítás’), 1983), Jókai, ismételten Németh, Szilágyi, Szepes, Bródy, Kertész, Janikovszky - s váratlanul újra Vörösmarty. 1972-ben tíz magyar költő antológiája jelent meg, a Dunajské strofy (’Duna menti strófák”).

Bár talán meglepően hangzik, 1989 után néhány évre megszűnik a magyar irodalom cseh fordításainak konjunktúrája, amely 1950-ben kezdődött. Persze, messzemenően mesterségesen kezdődött, a kommunista politikai vezetés parancsára. E konjunktúra negyven éve a fölöslegesen lefordított könyvek mellett egy sor jó és kiváló magyar irodalmi művet is eredményezett, aminek következtében a magyar irodalom immár nem volt ismeretlen táj a tágabb cseh nyilvánosságban. 1990- ben új korszak kezdődött a cseh könyvkiadóknál - hirtelen egy csomó magánkiadó jelent meg (csakhamar kétezer lett). A cseh kiadók elkezdték a vadászatot azokra a cseh és külföldi könyvekre, amelyek nagy és gyors nyereséggel kecsegtettek. Nem csoda, hogy ilyen új helyzetben, amikor a kommunista párt és a cenzúra már nem dönt, ezzel szemben azonban a piac kérlelhetetlen törvényei érvényesülnek, az értékes magyar irodalom csak nehezen tud a cseh könyvpiacon érvényesülni.

1990-ben Szabó-Szentmihály (Szabó) Péter Ležení Avarú (Avarok gyűrűje) c. könyve mellett Dobai Péter szenzációs könyve Aféra plukovníka Rédla (Redl ezredes) c. könyve jelenik meg. 1991-ben aztán Horváth Tibor Dobrý voják Švejk (’Svejk, a jó katona’), Kniha džunglí (’A dzsungel könyve’) és Robin Hood c. könyvei jelennek meg a cseh piacon egészen fölöslegesen. Ezenkívül 1991-ben megjelent Magyar Katalin Písnička pro Kiáru (’Dal Kláráért’) és Nádas Péter Setkání (’Találkozás’) c. műve. 1992-ben viszont szenzációt keltett Kristóf Attila Koktavý vrah (’A dadogó gyilkos’) c. könyve. 1993-ban Esterházy Kis magyar pornográfiája jelent meg, valamint Kalázs-Kellner József Dvé lásky Františka Jozefa (’Ferenc József két szerelme’) c. könyve. Aztán 1996-ig szinte semmilyen csehre fordított magyar könyv nem jelent meg. 1997-ben Monoszlóy Dezső Kolik hodin je ve dvé odpoledne (’Hány óra van délután kettőkor?’) c. könyve jelent meg- a szerző 1968 óta osztrák emigránsként él, többször találkoztam vele a német nyelvterületen a száműzetés! PEN-klubban.

Remélhetőleg 1998 új korszakot jelent a magyar irodalom cseh nyelvre fordításában. Ebben az évben jelent meg ugyanis 17 magyar elbeszélés antológiája Satyrova kúže (’A szatír bőre’) címmel, továbbá két könyv az ismert Szerb Antaltól: A Pendragon legenda és a Tyran (’Zsarnok’), Örkény István Macskajátéka, sőt verseskötet is, ezúttal Petri György versei 1971-1995-ből. 1999-ben lefordították Esterházy Péter 1988 és 1999 között írt tárcáit és esszéit Hrách na zed’ (’Falra