Irodalmi Szemle, 2007

2007/9 - KÖSZÖNTJÜK A 90 ÉVES TURCZEL LAJOST - Szeberényi Zoltán: Az irodalom vonzásában (Alkalmi szemlélődés Turczel Lajos alkotóműhelyében, esszé)

Az irodalom vonzásában ti munkássága, hagyományfeltáró tevékenysége. Turczel témaköreinek változatos­sága, művei sokrétűsége, sokműfajúsága a humán kultúra szinte minden számotte­vő területére kiterjedő érdeklődése, mohó ismeretvágya mellett a körülmények kényszerítő hatása döntő szerepet játszott. Alkotói korszakait átfogó, évtizedeken át tartó, széles körű kutatásba kezdett. Feltárni igyekezett minél több és nemesebb helyi irodalmi-történelmi értéket abban a reményben, hogy a felébresztett egészsé­ges lokálpatriotizmus hullámai szélesebb körben, nemzetiségi közösségünk min­den rétegében terjedni fognak. Számításai beváltak, igyekezete nem veszett kárba, a háború után felnövekvő generációknak mindez újdonságnak hatott, s jelentősen hozzájárult a szlovákiai magyarság helyzettudatának, identitásának erősödéséhez. Turczel rendre felkereste azokat a helyeket, ahol valamilyen jelentős személyiség született vagy történelmi esemény zajlott. Cikkekben, tanulmányokban, helyszíni előadásokban figyelmeztette a közvéleményt a hagyományápolás fontosságára. Te­vékenysége kiterjedt Szlovákia egész területére. Szencen Szenei Molnár Albertról, Komáromban Jókai Mórról és másokról, Érsekújvárott Czuczor Gergelyről, Nagykaposon Erdélyi Jánosról, Borsiban II. Rákóczi Ferencről, Losoncon Kármán Józsefről, Rimaszombatban Tompa Mihályról, Kassán Kazinczy Ferencről, Batsá­nyi Jánosról, Sklabonyán és Nagykürtösön Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről tartott népszerűsítő, de tudományosan megalapozott előadást. Nem hiányzott feltá­ró, tudatosító programjából Balassi Bálint, Pázmány Péter, Petőfi Sándor, Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, József Attila, Márai Sándor, Illyés Gyula és mások kap­csolata tájainkkal. Szót ejtett mindazokról, akik az „első és második kisebbségi sors” (1918-1938) idején valamilyen formában érintkeztek a szlovákiai magyar­sággal. Tudományos kutatásainak jelentős része olvasható a korabeli sajtóban, il­letve a szerző gyűjteményes köteteiben. Feltárt adatainak legtöbbje helyet kapott a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (1981) és A cseh/szlovákiai ma­gyar irodalom lexikona 1918-1995 (1997) című tudományos igényű kiadványokban is. Mégsem a napvilágot látott ismeretek jelentik Turczel munkásságának legértéke­sebb hozamát, hanem a tevékenysége nyomán kibontakozó hagyományápolás, éven­ként megismétlődő ünnepségek, megemlékezések (Szenei Molnár Napok, Tompa Mihály Napok, Mikszáth Napok, Jókai Napok stb.), ami jelentős mértékben járul hozzá önismeretünk, identitásunk, helyzettudatunk, lokálpatriotizmusunk erősödésé­hez, tartós jellegűvé válásához. Turczel előadásai, hagyományébresztő cikkei, tanulmányai országszerte is­mertté tették a nevét. A népszerűsítő szándék, az évfordulókhoz kötődő alkalmiság nem fokozta le írásainak színvonalát, meggyőző erejét. Kezdettől fogva birtokában volt azoknak az eszközöknek, amelyek sajátos műfaját, a tanulmányba, értekezésbe oltott esszét olvasmányossá, tudományosan megalapozottá, így meggyőzővé tették. Egyszerre tudott tájékoztató, érdekes és ízlésformáló lenni. Káprázatosán rövid idő a- latt felzárkózott szellemi életünk élvonalába, nevét együtt emlegették Fábiy Zoltánnal, Egri Viktorral, Sas Andorral mint nemzetiségi kultúránk legfőbb reprezentánsait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom