Irodalmi Szemle, 2007
2007/9 - Öllős Edit versei (Kézifék, Kincs ami nincs)
Öllős Edit versei lehet ha néha még mindig azt hiszem nem túl nagy a kockázat ha nem a saját játszmámat játszom mikor nem is kell feszélyezve csodálkoznom hogy csak döntetlenre futja és azt gondolom fillérekbe kerül minden erőfeszítés (és ez épp olyan mint a kisujj meg a kéz viszonya amiről írtam egyszer de hogy mit arra pontosan nem emlékszem tehát érdektelen) egyébként mindig szinte elhatározva csakis reggel nyolc után kezdek el lángelmélkedni arról mennyire lángeszetlen vagyok hát derülök párat és sarokba dobok pár meguntan csökönyös elvet és pár konokul elmélkedő nézetet vagy csak látom mögé költözöm ideiglenesen ha azt gondolom úgysem tudnék írni másfél órát sem oxigénmentesen ilyenkor esetleg egy rádió szólalhat meg és benne valaki még jobban hadar mint én ugrókötelező időszakokban csigamódra folydogáló patakokba pottyantan (Ha egy szó régen kicsírázott a lélekben, de kimondani kárörvendő képtelenség lenne, ha arról is szólna, ami állítólag kényelmes, bár egy cseppet sem érdekes, akkor is megvitatandó lenne, de tudom, az is csak egy újabb kényszerképzetes diagnózist szülne. Tehát minden törölve.)