Irodalmi Szemle, 2007
2007/7 - TANULMÁNY - Szirmai Péter: Zárt világok (novella)
Zárt világok lódó arccal néz reá. Úgy érezte, nem képes beavatkozni a szörnyű közjátékba. Fejcsóválva ment tovább. — A fiúnak először az apa lesz a példaképe, majd a csodálat váratlanul ellenkezőjére fordul - mosolygott gonoszul fogatlan szájával Lilith néni, és olyan pontosan fordította felém a fejét, mintha a vaksága csupán álca lenne. Úgy éreztem, s most már egészen bizonyos voltam a feltételezésemben, hogy hozzám intézi pokoli szavait.- Addig fokozódik a feszültség a fiú és a szülei között, hogy a rivalizálás e- lőbb megvetéssé, majd gyűlöletté növekszik a szívben. Olyan leszel a szemében, mint egy kivert kutya, mint egy mocskos korcs, amit kénye-kedve szerint kínozhat. És mikor már védekezésed hálója undorítóan fonódik ujjaira, akkor... A következő sarokra érve balra tért le. Itt két férfit pillantott meg. Mindkettő kezében balta. Az egyik férfi mocskos overált visel, fölötte koszos katonaszínü kabát. A fiú flanelingben, feltűrt ujjal. Egy kutyát figyelnek, aki morog rájuk, csorog a nyála a földre. Az öreg int a fejével a fiatalnak, hogy várjon, amíg közelebb nem ér. A kutya ekkor váratlanul támadni kezd a fiú felé, de az öreg, a balta fokával a kutya oldalát kapja el, mire az nyüszítve oldalt hemperedik. Mozdulni sem tud, biztosan eltört pár bordája, gondolja a férfi. Odamennek kényelmes léptekkel, és ütni kezdik a vinnyogó kutyát, amely pár másodpercig még hangokat ad ki, aztán vége. A két férfi még akkor is üti, mikor már felesleges, hamarosan széles vértócsa gyűlik a dög köré. A férfi nem tudja levenni a látványról a szemét, de nem áll meg. Hirtelen hívják telefonon. Bólogat, sőt mosolyog, mint aki megtudta a jó hírt, ám ekkor az úttest közepén észreveszi, hogy belegyalogolt a pirosba, s ekkor telibekapja egy busz, s messze repíti a testét. 2 A férfi hörögve ébred a szörnyű álomból. Az ágy szinte tocsog a hűvös izzadságtól. A szoba hideg, a levegő vág, mint a kés. A szoba még mindig sötét, de már dereng a hajnal. Remegő kezével megtörli a homlokát, felül az ágyon. Az álomnak csak bizonyos foszlányaira emlékszik, a részletek széthullottak az éter végtelen terében. Mégis a szájában érzett kesernyés íz, s a nyomott hangulat figyelmezteti, hogy valami borzalmas és fenyegető dolgot élhetett át. Nehezen lélegzik. Minden izma fáj. Ekkor váratlanul megcsörren a telefon. Tudja, biztosan a kórházból keresik, s indulnia kell. A feleségéhez. A szülészetre.
