Irodalmi Szemle, 2007
2007/1 - Horbulák Zsolt: A Kelet egy diplomata szemével (emlékiratok)
A Kelet egy diplomata szemével már korábban is többször találkoztam [...] Amikor megkérdeztem [egy hozzám beosztott görögöt], mivel szeretnék a terepet elegyengetni, [...] egy sárgaréz lapátot mutatott nekem, és először nem is értettem, mert érdektelen szemlélőkkel voltam körülvéve”. Sorokat szentel a szultáni családnak. Megadatott neki a lehetőség, hogy megismerje ezt a nyugatiak számára titokzatos világot. Személyesen találkozhatott az uralkodócsalád tagjaival, és többek között leírja III. Oszmán szultán halálát és III. Musztafa trónra léptét. ír közügyekről is, mint a birodalom pénzügyei vagy a bíróságok. A rabszolgák léírásánál újra előjön a despotizmussal kapcsolatos nézete. A pontos leírások mellett csupán egy valamit nem említ szinte soha: magát és családját. Házasságát és lányának születését nem említi, atyjának halálát is csak a következő rész elején. A birodalom életéről gyakorlatilag minden részeletet lejegyez, poltikáról azonban nem ír. Esetenként bizonyos nyilvános eseményekkel kapcsolatban említi más országok követeit, de az első rész leginkább egy útleíráshoz hasonlít. Nem ismerjük meg például a francia-török kapcsolatok aktuális helyzetét. Kijelenthető, hogy ez az Emlékiratok legkönnyedebb része. A második rész a Krími Kánságban eltöltött időszakkal foglalkozik. Itt Tóth Ferenc 1767 és 1769 között mint konzul képviselte Franciaországot. Ebben a részben a politika már fontosabb helyet kap. A báró feladatul kapta, hogy próbáljon minél közelebb kerülni a kán személyéhez, és ez sikerült is neki. Krim Girej alakja egyértelműen pozitív, a nyugati kultúrát és a felvilágosodást ismerő bölcs uralkodó jelenik meg előttünk. Az Emlékiratok egyik leggyakrabban idézett része, amikor a báró és a kán a felvilágosodás eszméiről és a francia irodalomról beszélgetnek. A konzul a komolyabb politikába azonban itt sem enged beletekinteni. A bari konföderáció, vagyis a lengyel nemesi ellenállás vezetőivel folyatatott tágyalá- sait csak megemlíti, de részleteket nem árul el. Tóth Ferenc itt is sokat foglalkozik a vidék leírásával és az egyszerű emberekkel. Az 1769-es téli Ukrajna ellen indított hadjárat naturalisztikus leírása igen pontos képet ad a tatárok életéről. A báró küldetését Krim Girej váratlan halála akasztja meg. Az új kán nem készséges vele szemben, státusát nem újítja meg, így Tóth Ferenc Konstantinápolyba távozik. A harmadik rész Tóth Ferenc báró reformtevékenységével foglalkozik. Először arra kérik fel, hogy készítsen térképet Ukrajnáról. Mivel munkájával nagyon meg voltak elégedve, sikerült megnyernie a szultán bizalmát és további feladatokra is felkérték. A bevezetőben felsorolt reformok véghezvitele közben számtalan nehézséggel kellett szembenéznie. Munkája közben a törökök részéről folyamatosan közönnyel, hanyagsággal és hozzá nem értéssel találkozott, míg a görög lakosság
