Irodalmi Szemle, 2007
2007/1 - Horbulák Zsolt: A Kelet egy diplomata szemével (emlékiratok)
A Kelet egy diplomata szemével renc hirtelen a nagypolitika ütközöterébe került, hiszen ekkor történik többek között Lengyelország első felosztása is (1772). 1767 októberétől 1769 tavaszáig tartózkodott Bahcsiszerájban. A kánságban uralkodó kaotikus helyzet miatt kényszerült elhagyni állomáshelyét és Konstanti- nápolyba távozott. Az itt végzett tevékenysége miatt került François de Tott a történelemkönyvek lapjaira. A még mindig tartó háborúban az oszmán hadsereg reformja az ő vezetése alatt indul meg: megerősíti a Dardanellák védműveit; ágyúöntödét és tüzériskolát alapít; pontonhidat tervez; tengerésziskolát alapít; meghonosítja a szurony használatát. Tevékenységére a háborús veszély elmúltáig tartottak igényt, Tóth Ferenc 1776-ben érkezik vissza Franciországba. Újabb feladata során- mint a levantei és berberiai, a Földközi-tenger keleti és déli partvidékén lévő francia kereskedelmi képvisletek felügyelője - végig kellett látogatnia a kirendeltségeket. 1778-79-ben körutat tett a térségben, melyből egyiptomi látogatása emelkedik ki. Hazatérése után visszavonult és megírta emlékiratait Mémoires du baron de Tott sur les Turcs et les Tartares - Báró Tóth Ferenc emlékiratai a törökökről és a tatárokról címmel 1784-ben. A báró 1786-ban vállalt megint katonai szolgálatot, Észak-Franciaroszágban Douai erőd pamcsnokává nevezték ki. Posztjáról a forradalom miatt kell távoznia. Királya 1790-ben Svájcba küldi, de onnan már nem tért vissza. Ott megismekedik Batthyányi Tivadar gróffal, aki meghívja Vas megyei birtokára, ahol Tóth Ferenc hamarosan meghal. *** Tóth Ferenc báró élményeiről izgalmas beszámolót nyújtanak Emlékiratai. Műve a legolvasotabb 18. század végi útleírások közé tartozott, mutatják ezt az egymást gyorsan követő újabb és újabb kiadások is. Az Emlékiratok eredeti formája fiktív levelek voltak. Ilyen misszilis leveleket már az ókortól írtak, és a forma a 18. században ismét feléledt. Több irodalmi mű, mi több más emlékirat is született ebben a formában, ennek ellenére később a báró mégis elhagyta ezt. A mű nem egy időben született. Tóth Ferenc már az első konstantinápolyi tartózkodása után írt néhány rövidebb útleírást, amiket akkor még nem tudott publikálni, viszont évekkel később az Emlékiratok összeállításánál kibővített és átdolgozott. Az Emlékiratok öt, egymással kevéssé összefüggő részből állnak: az Előszó- Discours préliminaire; az első konstaninápolyi tartózkodás; a krími misszió; a második konstatinápolyi tartózkodás és végül a Földközi-tenger keleti medencéjében tett körút. Az Előszó Tóth Ferenc szombathelyi történész, a báró névrokona szavai sze
