Irodalmi Szemle, 2007
2007/5 - TANULMÁNY - Szemet Edit: A korinthoszi szőlő (Szerb Antal: A Pendragon legenda - ma)
TANULMÁNY 75 neteiket a történet végével, és a cselekményben mintegy visszafelé haladnak, nehogy valami apróságot kifelejtsenek. Ha pedig azon gondolkodunk, hogy miért sikeresebb a detektívregény a férfiak körében, mint a nők körében, Szerb Antal 1943. április 11-i naplófeljegyzésében egy nagyon is eredeti választ találunk a kérdésre. Eszerint: „A férfiak de- tektívregényeket olyasnak, a nők szerelmi történeteket. A férfiakat a Titokzatos vonzza, a nőket nem, mert ők [...] egyek a Titokkal, a Természettel, a Lényeggel, a férfi pedig mindig kívül áll rajta, fölösleges a természetben,”9 A Pendragon legenda legfőbb értékekének sokan a pontos konstrukcióját tartották, Szerb Antal műgondját méltatták, mivel mindvégig erős kézzel tartja e- gyütt a cselekmény igen sokrétű és bonyolult szálait. A Pendragon legenda alaptörténete egy bonyolult örökösödési história, de az alapfonatot két fontos mellékszál egészíti ki. Az egyik szál a kísértettörténet, a walesi tájban vágtató lovas legendája: a lovast a parasztok és egy félőrült helyi próféta a Pendragonok ősének nézi. (A walesi táj már magában is annyi titkot és furcsaságot hordoz, hogy remek terep a kísértethistóriához. Gondoljunk csak Arany János walesi bárdjaira: mintha még mindig az ő szellemük járna vissza a zord hegyek mögül.) A másik szál a tudomány szála, a rózsakeresztesek „tudományát” kutató vonal, izgalmas felfedezésekkel és kalandokkal megtűzdelve. Thurzó Gábor szerint a regény nagy magyar újdonsága, hogy benne nemcsak a mi, földi ésszel felfogható világunk van jelen, hanem egy másik világ is. „0/ érzékünk világa mellett a rejtett hatodiké. Ez a két világ van meg együtt a Pendragon legendában. Azokat a dolgokat mondja ki, amik oly rettenetesen igazak belül és őrültséggé válnak kimondva,”10 Azaz nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a regény egyfajta metafizikai dimenziót is mozgat. Remekül érvényesül a Pendragon legendában Szerb Antal virgonc mesélőkedve is, de ami legalább ennyire fontos: ízelítőt kapunk benne a szerző sajátos humorából. A kritika mindig is úgy beszélt a Pendragomól, mint egy pillanatonként hangos nevetésre késztető műről. Szerb szinte mindent a mosoly, az irónia tárgyává tesz a regényében. A mű érdemei közé sorolható továbbá az a tény is, hogy a benne szereplő Anglia a ködössége ellenére is (vagy talán éppen azért is?) valóban Anglia, nem holmi kreált környezet, amelyben a szereplők kelletlenül mozognak. Szerb Antal Angliája hiteles, mert élményszerű. Honnan vajon ez az élményszerűség? A magyarázat egyszerű. Az író többször járt Angliában, s 1929 őszén ösztöndíjasként hosszabb ideig Londonban tartózkodott. Ha pedig a végzettségét nézzük: annak idején magyar-angol-francia szakos tanári oklevelet szerzett, s így az angol irodalom, kultúra, mentalitás és környezet, Olaszország mellett, szintén kedvenc terepe lett írói fantáziájának.
