Irodalmi Szemle, 2007
2007/1 - Elek Tibor: „Hogy is kezdődött” (Tőzsér Árpád Genezis c. kötetéről, esszé)
Grendel Lajos Útkeresés. Szabó Lőrinc a Te meg a világ kötettel alapozta meg nagy tekintélyét a magyar irodalomban, méghozzá olyannyira, hogy az korábbi költészetének számos értékét is elfedi. Nagy méltánytalanság lenne első négy kötetének {Föld, erdő, Isten 1922/ Kalibán! 1923; Fény, fény, fény 1925; A Sátán műremekei 1926) jelentőségét alábecsülni azért, mert a bennük található versek a Te meg a világ magaslatáról nézve az oda vezető út egy-egy állomásának tűnnek. A pályakezdő Szabó Lőrinc költészete nem alábbvaló Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső vagy Juhász Gyula korabeli lírájánál, legföljebb az akkor már halott Ady és Babits költészete magasodik ekkoriban még fölébe. Hogy Szabó Lőrinc tehetségét már indulása pillanatában milyen nagyra értékelték idősebb pálytársai, kitűnik abból is, hogy Babits és Tóth Árpád maguk mellé vették harmadiknak A romlás virágai fordításához. Kétségtelen tény azonban az is, hogy Szabó Lőrinc első négy kötete a költő más-más arcát mutatja. A legelsőn ott érezni még az idősebb nemzedék, különösen a mesterként tisztelt Babits keze nyomát, s nem utolsósorban Stefan George, valamit a görög-latin költészet hatását. De már ennek a kötetnek a versein is látható, ami később majd oly markánsan elkülöníti az ő líráját az idősebb nemzedékétől: az érzelmek, a borongós világfájdalom racionális kontrollja, a stílus zenei és festői elemeinek visszafogottabb alkalmazása. Nem értem a világot; azt hiszem, nincs célja; - miért is volna? - és ami értelmet magam képzelek belé, sose több, mint maga a létezés. (Pannon ősz) Caliban, a varázslónak, Prosperónak a teremtménye Shakespeare A vihar c. színművében. Gyermeteg ösztönlény, a szellemnek, Arielnek az ellentétpárja, Szabó Lőrinc második kötetének, az öntudat, a gondolat elől menekülő hőse. Égesd el a könyveket, Kalibán! Pusztítsd el őket! Mind! Szőrös kezed fojtsa koromba gyémánt agyvelők értelmetlen tündérjátékait! Nincs szükség rájuk. Mit pöffeszkedik az isteni tudás? Üzlet az is! Az aljas élet szégyelli magát és álarcot vesz fel és hisz neki. (Kalibán) A Kalibán! verseiben Szabó Lőrinc, nem kis részben a német expresszioniz- mus hatására, az első kötet verseinek stilizált szépségideáljától és virtuóz formai játékaitól, egy azokénál jóval nyersebb, hétköznapibb beszéd irányába mozdult el. Harmadik kötetében már ezen a csapáson halad tovább. „Nem a minél pontosabb kifejezést keresi, hanem a minél izmosabbat, minél »őserejűbbet«; szereti az undor és az ujjongás legharsányabb képeit és szavait keverni.”(l4)
