Irodalmi Szemle, 2007
2007/4 - MARGÓ - Csordás János: Rimaszombat a városrombolás jegyében 1960-1990
MARGÓ arányú koncentrációja nem kedvezett a városnak. A lakásépítés előtérbe helyezése a város többi funkciójának a kárára vált, mindamellett az új lakások nagy száma hozzásegítette a lakosság koncentrációját a városban és felborította a környező településeken lakók struktúrájának az egyensúlyát, miáltal elnéptelenítette azokat. Az egyes területek funkciós tagolását betartották, ámde durván megszegték az egyik kötelező érvényű mutatószám alkalmazását, mivelhogy értelmetlenül megemelték az egy hektárnyi területre elhelyezhető lakók számát. ” Az utolsó mondat eredetiben: „...Funkčné členenie jednotlivých plôch bolo dodržané, avšak v konečnom dôsledku bolo silne narušené uplatňovaním jedného zo záväzných ukazovateľov THÚ, ktorý nezmyselne stanovoval zvyšovanie zastavenosti obytného územia a to ukazovateľom počtu obyvateľov/ha. ” Ebből a helyzetből adódik az a tény, hogy Rimaszombat magyar ajkú lakosságának az aránya 1990-re tíz százalékkal csökkent, miközben a lakosok száma húsz év alatt, 1970 és 1990 között mintegy tízezer fővel nőtt. Amíg az 1980-as években a Nyugat- és a Közép-lakótelepen gombaként szaporodtak a szürke, szögletes paneltömbök, egyre rosszabb állapotba kerültek a közutak, egyre lepusztultabbá vált mind a belváros, mind a külváros arculata, a csatolt városrészekkel13 pedig nem törődtek. Építési tilalmat rendeltek el az egyes negyedekben14, utcarészeket, házsorokat hagytak tönkremenni, hogy majd legyen ok a további bontásra, hogy a nyilvános gyűléseken az illetékesek mosolyogva mondják: De hisz majdhogynem összedőlnek! Érdekességként megemlítendő, hogy a kultúrház húsz évig épült társadalmi munkában, a hasonló kiterjedésű pártépületet viszont röpke egy év alatt építették fel és adták át ünnepélyesen - régi (műemlék) épületeket államilag és tervszerűen nem újítottak fel sehol a város területén. Ez kirívó példája volt a burkolt formájú vandalizmusnak. A megmaradt történelmi városközpont komplex felújítására csupán 1989 után került sor egy, az addigiaktól teljesen eltérő értékközpontú és hagyománytisztelő szellemi közegben.15 A politikai közeg ekkor sem kedvezett, hisz országosan dívott a nyelvtörvény körüli nacionalista villongás és hatalmi harc, aminek a salakja széles körben lecsapódott és szétfröcskölődött Rimaszombat közéletére is.16 RIMASZOMBAT TÁVLATAI EGYKORON A Gemerské zvestiben és a Gömöri Hírlapban 1970. augusztus 19-én az alábbi írás jelent meg, amely „hivatott volt tudatni” az olvasókkal az elkerülhetetlen és megmásíthatatlan változásokat. (A fordított magyar szöveg nem azonos az eredeti szlovák nyelvűvel. Zárójelben és áthúzva a szükséges javításokat tüntettem fel.) íme: „ 1971-ben lesz 700 éves városunk. Amikor e szép jubileum elé tekintünk, valamennyiünkben felmerül a kérdés: vajon mit élt át hét évszázados történelme során városunk. Érdemes elgondolkozni e város történelmén, jövőjén egyaránt. A jövő, mely a szakemberek asztalán látható tervrajzok és makettek formájában sokat ígér. Az elképzelések fokról fokra valósulnak meg, öltenek valamennyiünk szeme láttára formát. (A város) Történelmi múltja gazdag, sokrétű. Az eltelt időszak során lépést tartott a társadalom fejlődésével. Alapvetően megváltozott urbanisztikai koncepciója olyan irány
