Irodalmi Szemle, 2007

2007/4 - Gyüre Lajos versei (Hazám a „magasban”?..., Mire is legyek büszke, Én, a kisebbségi magyar, Mért fáj nekem, A szerelem, A fekete limuzin, Ha majd)

Gyüre Lajos versei

hogy megérjed az utánad jövőt!” hát beszélj, beszélj, akárha százszor rád ordítanak, te csak írj, írjad, csak ésszel, hogy kibírjad, minek néz minket? mit firkál össze? maga bolond? konok,

mint egy heréit öszvér, úgy is lehet, hogy rokonok, mondd újra, s újra, akár hetedszer, kifulladsz? megállsz? csatád veszett el nem baj, hogy merre dűlnek a sorok, csak írd, írd, míg rád nem rontanak vad ember-komondorok, és jön, jön a fekete limuzin fényszórója letapogat, vakít, ma éjjel megint bevisznek valakit, agyadban gúzsba zárt apró jelek, ajtó nyikkan, és zsibbadt éjjelek, hogy jön, jön a fekete limuzin, ablaka sötét, holló-bakacsin, s benne ott kémei a kis danázs, ma éjjel megint bevisz valakit, szemedbe vág, lámpája vakít, dühös darázs, hát nem érted? munkás vagy! okít, hévvel magyaráz: viskó és villa, érted?

s az ajtóban ott áll a hegyorom gorilla