Irodalmi Szemle, 2007

2007/3 - SZEMTŐL SZEMBEN - Juhász Dósa János: Gömörország szerelmese (Beszélgetés B. Kovács István gömörológussal)

SZEMTŐL SZEMBEN Nem csupán a 19. század második felébe kell visszamenni. 1918 után is történt egy s más, nem is beszélve az 1945 utáni időkről. Nem véletlenül választottuk június negyedikét, amely nap ugye a trianoni döntés aláírásának a napja. Mi a magunk módján így szerettük volna felülírni azt, s létrehozni egy olyan virtuális országot, amelynek az érdekterületét az egykori Gömör és Kis-Hont vármegye egykori hatá­rai jelölik ki, függetlenül a mindenkori közigazgatási és államhatároktól. Mi az em­lített határokon belül élőket tekintjük elsőrendű potenciális társainknak, s mind­azokat is, akik innen származtak el, vagy az őseik itt éltek, s rokonszenveznek a gondolattal, kötődnek ehhez a tájhoz és cselekedni akarnak a régió érdekében. * És hogyan fogadta az ötletet a civil társadalom, s mennyire van Ön szerint ennek létjogosultsága? — Létjogosultsága van, mert amíg egy ember vállal egy eszmét, addig annak van létjogosultsága. Más dolog a társadalmi érvényesülése és kihatásai. Több mint százhatvan ember írta alá az alakuló országgyűlésen a szándéknyilatkozatot. A je­lenlévők több mint kilencven százaléka magyar volt. Nem kergettünk fölösleges áb­rándokat. A rendezvény maga annak rendje és módja szerint két nyelven zajlott, de a szlovákság - pár embert leszámítva - távol maradt. Mondhatnánk hát, hogy ez magyar belügy, de én mégis bizakodó vagyok. Ki az a balga szlovák ember ugyan­is, aki egy ilyen magyar gondolatra azonnal ugrik. De az a tény, hogy egyetlen el­lenvélemény nem volt, egyetlen kritikus észrevétel szlovák részről nem hangzott el, sőt, akikkel beszéltünk, mind azt mondták, hogy a gondolatot elfogadják, csak egyelőre kivárnak, bizakodással tölt el. A dörzsöltebbek talán azon gondolkodnak, hogy hol itt az átverés. Nincs átverés! Ugyanakkor nagyon messze vagyunk még attól, hogy az egyenjogúságon alapuló partneri viszonyt a többség elfogadja. Ezt i- gazolja az evengélikus püspök sajógömöri magatartása is. Nem tömegszervezetet akarunk létrehozni, hanem egy gondolatot akarunk megjeleníteni és éltetni, és tü­relemmel kivárni, hogy egyre több ember fogadja el az eszmét, hogy ma már nem lehet sem a magyaroknak győzni a szlovákok felett, sem a szlovákoknak a magya­rok felett. Vagy együtt győzünk, vagy együtt veszítünk. Ezt vagy elfogadja a tiszol- ci, a rozsnyói és a putnoki polgármester is, vagy pedig minden marad úgy, ahogy jelenleg is van, két országban, négy megyében, öt járásban szétszabdalva, kiszol­gáltatva részint Kassa, részint Besztercebánya, vagy éppen Miskolc érdekeinek. A társulás mindazonáltal elsősorban kulturális területen kíván ügyködni, megőrizve érzékenységét a szó legnemesebb értelmében vett társadalmi kérdések iránt. így pél­dának okáért eltökélt céljaink egyike, hogy civilként kezdeményezzünk, ösztönöz­zünk egy olyan döntést, amelynek következtében mód nyílna közigazgatási beren­dezkedés terén némi korrekcióra, és kialakulhatna egy önálló megye valahol Kassa és Besztercebánya között. Ha kell, akkor Nógráddal közösen. E nélkül a lépés nélkül e- léggé illuzórikusán látom a régió jövőjét. Gömör egyik kitörési pontja lehet(ne) a tu­risztika, hiszen itt van Rozsnyó, a világörökség részét képező Aggteleki-Domicai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom