Irodalmi Szemle, 2007
2007/3 - Pomogáts Béla: Magyar tájak - magyar irodalom (1) (esszé)
Pomogáts Béla Magyar tájak - magyar irodalom (1)- Bevezetés MAGYAR IRODALMI RÉGIÓK A nemzeti irodalmak - a humanizmus, a felvilágosodás, végül a 19. századi liberalizmus egységesítő hatására - regionális irodalmi kultúrák közeledése, illetve egyesülése révén jöttek létre, mindazonáltal érezhetők voltak akár a 19., akár a 20. században azok a törekvések, amelyek a korábbi regionális hagyományok felújítását tűzték ki célul maguk elé. Mintha az államépítő s ennek megfelelően a nemzeti egység megteremtésére irányuló politika erősen központosító törekvéseivel szemben időről időre új öntudatra ébredtek volna a tradicionális történelmi és kulturális képződmények, a nemzeti kereten belül külön helyi színeket képviselő népcsoportok, a nemzeti kultúrán belül külön karaktert mutató kulturális regiona- lizmusok. A 20. század első négy évtizedében Közép-Európa-szerte elterjedt „szellem- történeti” iskola, amely kétségtelenül új gondolkodást és szemléletet hozott a 19. század második felében uralkodó pozitivizmus után, nagymértékben kedvezett a regionális irodalmak elismerésének. Általános visszhangot keltett két német tudós: August Sauer és Josef Nadler „tájirodalmi” elmélete: a „Landschaftstheorie”, amely a nemzeti irodalom történelmi tájegységek szerint kialakult változataival foglalkozott, s a német irodalmon belül megkülönböztette a porosz, a szász, a bajor, a sváb, a sziléziai és más hagyományokat. Ezt az elméletet átfogó módon Josef Nadler Literaturgeschichte dér deutschen Stámme und Landschaften című munkája dolgozta ki. A magyar irodalom történetében - és a magyar irodalomtörténet-írásban - voltaképpen szokatlan az írói egyéniségek és az irodalmi művek ilyenféle szemlélete. Irodalmunk fejlődésében a regionális szempontoknak, a helyi színeknek, történelmi és kulturális hagyományoknak kétségtelenül volt szerepük, ám valószínűleg közel sem olyan erős, mint a német vagy más nyugat-európai nyelvek esetében. Mindazonáltal a mi irodalmunk is felmutat mély történelmi gyökerekből táp- álkozó regionális hagyományokat: a Dunántúlnak, az Alföldnek, Erdélynek és a Felvidéknek valóban vannak eredeti és karakteres szellemi tradíciói, amelyek e- gyüttesen alkották meg a nemzeti kulturális tradíciót. Ezek a regionális hagyomá
