Irodalmi Szemle, 2006

2006/10 - KÖRTÁRS MAGYAR KÖLTŐK VERSEI - Ágh István: Csak dőlt és folyt - Kovács András Ferenc: Gyászkórusok

Kortárs magyar költők versei kivárás vagy csak némi lágy időnyerés, kis taktikázás, csélcsap árulás, adás-vevés cseppet sem árthat meg nekünk, hiszen mi mind hírünkhöz és szavunkhoz is méltók vagyunk. Mint Themisztoklész, a gyors hajóhad atyja, mint Alkibiadész, a hullámok sztratégosza, vagy mint Xenophón, ki a Pontoszig hatolt. Mind olyanok, görögök, vagyunk mi! Nagyszerűek, páratlanok, merészek: mozgékonyak, példátlanul magasba illanok, megfoghatatlanok, miként a tűz s a víz, vagy folvonagló füst a városok felett. Mind olyanok, görögök, vagyunk mi: nagyszerűek, páratlanok, merészek! Mint Themisztoklész a szatrapiában, száműzetésben, perzsa köntösében, Magnésziában várakozva folyton, mint Alkibiadész is Phrügiában, száműzetésben, perzsa oltalomban, mindig futásban, váltig váltakozva, vagy taktikázva is, mint Xenophón nagy, általános visszahőkölésben. Mind olyanok, görögök, vagyunk mi: nagyszerűek, páratlanok, merészek! Előretörve, vagy hátrálva mindig, vereségekből újabb diadalba, diadalmakból váltig vereségbe, száműzetésből számkivettetésbe, szembeszegülve, vagy cselezve mindig, vendégségekbe menekülve folyton, mind hazafiak, mind honárulók is: spártabarátok, perzsabarátok, spártai bérenc médvezetők mind! Mi, athéni hazánk legdrágább, leghűségesebb, hűtlen halálba hajszolt ellenségei -

Next

/
Oldalképek
Tartalom