Irodalmi Szemle, 2006
2006/6 - SZEMTŐL SZEMBEN - Tóth László: „Pozsonyban születtem, magyarnak születtem...” (esszé)
Adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 1. mélyes sors és magánmitológia egyik, magatartásformát, világszemléletet adó pillérének számított. Figyeljük csak meg: Peéry tizennyolc éves kori naplójában mintha Ady József Attilával kórust alakítva kiáltaná világgá pályakezdő írónk genetikailag meghatározottnak tudott frusztráltsága vélt magyarázatát: „Talán a vérösszetétel eredménye ez a nyugtalanság, ez a talajtalanság, ez az ide-oda kapkodás? Magyar, mégpedig palóc, tót, mégpedig elszászosodott [?] kisnemesi vér, felvidéki és nyugodt [?] sváb - pozsonyi német keveréke ez. Ez az oka abszolút negyedemberségemnek, erőtlenségemnek. Vagy koraszülött és beteg anyám, akin keresztül alkoholista és a Lipótmezőn pusztult boros nagyapám gőgös, romlott fáradsága érzik rajtam? Az ember determinált lény, és nem vonhatom felelősségre egyedül az én megromlott akaratomat és megfáradt energiáimat, megolvadt inaimmal [?], rossz kurblisaimmal.” 3. Polgárnak születtem Peéryben a klasszikus értelemben vett, ma már megváltozott életeszményeket követő polgárság, polgári világ, értékrend s középosztály visszatalálhat saját hagyományaihoz és gyökereihez, jóllehet ő maga - édesapja uradalmikovács-iva- dék, édesanyja nemesszármazék lévén - csak második generációs polgár volt. A szülei mélyről indultak, Peéry és két nővére viszont már meglehetős anyagi biztonságba születtek bele. Édesapja, idősebb Limbacher Rezső, a „rózsaoltó orvos”, városa - Pozsony- köztiszteletben álló polgára, meggyőződéses szabadkőműves, lelkes városszépítő, messze földön híres rózsanemesítő (az ő nevéhez fűződik az eredetinél ugyan jóval szegényesebb és jelentéktelen, ám még ma is meglevő pozsonyi rózsaliget kialakítása), nemzetközi díjat nyert amatőr fotográfus (a színes fényképezés egyik szlovákiai úttörője), elismert szaktekintélynek számító nőgyógyász-szülészorvos (aki Szlovákiában elsőként alkalmazta a császármetszéses szülés módszerét). Édesanyja, dr. Limbacher Rezsőné Péry Anna - hivatását tekintve: tanítónő- szintén tevékeny társadalmi életet élt: gyakran tett eleget vidéki nőegyletek meghívásának, s a Kis-Kárpátok leány cserkészcsapatának vezetőjeként a cserkészmozgalomba is bekapcsolódott. A kortársak, s Peéry gyermekkori barátainak visszaemlékezései elbűvölő egyéniségét, okosságát, nagyvonalúságát, „finom női intuícióját”, „lélektani érzékét” emlegetik előszeretettel. A Limbacher-gyerekek a harmonikus testi-lelki-szellemi fejlődésükhöz eszményi polgári-értelmiségi környezetben nőhettek fel, vélnénk, melyben egyfelől Nansen, Amundsen, Seheckleton, Scott, illetve Bölsche, Raoul Francé, s persze, mindenekelőtt, Semmelweis Ignác, másfelől Ady Endre, Kaffka Margit, Gárdonyi Géza, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső s a legfrissebb világirodalom jelességei adták természetes közegüket. A családi környezet és a pozsonyi evangélikus líceum mellett írónk nevelte