Irodalmi Szemle, 2006

2006/6 - SZEMTŐL SZEMBEN - Juhász Dósa János: „...közéleti szenvedély nélkül nincs újságírás, de irodalom sem” (beszélgetés Mács Józseffel)

Születésnapi beszélgetés Mács Józseffel

pont igen sokáig tűrte a sorozatot, aztán a kassai résznél kitört a botrány, ugyanis szlovák vonatkozású anyag nem került bele. Lőrincz Gyulát, a Csemadok akkori elnökét behívatták a pártközpontba, ő hívatta a későbbi főszerkesztőt, Major Ágostont, az pedig engem. Pénzbüntetést kaptam, de a nagykaposi részt azért befejezhettük, nyilvánvalóan azért is, mert az már tele volt a CSKP helyi történetével.

Emlékszem, a Szabad Európa akkoriban keményen bírálta a szocialista országok lapszerkesztőit, akik bürokrataként reggel nyolckor az aktatáskájukkal besétáltak a szerkesztőségbe, négykor pedig elvonultak haza. Holott közéleti szenvedély nélkül nincs lapszerkesztés, úságírás, de irodalom sem. Ma pedig mintha menekülnénk a valóság elől, s nem hiszünk abban, hogy a sajtónak lehet hatása a való világra. Ezért is hagytam ott 1991-ben egyik napról a másikra a Hetet. De természetesen mi is közöltünk olyan anyagokat, limonádékat, amelyek népszerűek voltak az olvasók számára. Ilyen volt L. Kiss Ibolya Erzsi tekintetes asszony c. regénye is, amely Madách Imre tragikus életét boncolja, s amely 10 ezer plusz olvasót hozott a lapnak. A páskaházaiak például kijártak a postás elé, nehogy kimaradjanak belőle. Ha belegondolok, az 1968-as nagy magyar felpezsdiilésben 24 magyar nyelvű lap jelent meg, s az újságíró szövetségnek még magyar tagozata is alakult.

* Meglep, amit mond, mert 1989-ben, az ún. bársonyos forradalom hatására nálunk is kitört a sajtószabadság.- Ez csak a látszat: a „sajtószabadság” ugyanis ugyanúgy más-más ruhába öltözik, ahogy a szlovák nacionalizmus.

* A szépirodalomban elbeszélésekkel és szatírákkal jelentkezett. Az első elbeszéléskötete 1955-ben látott napvilágot, de az igazi sikert A kamasz c. kisregénye hozta meg 1961-ben.- Meglepő módon az első kötetbeli megjelenésem a Roháč c. szlovák lap szatíraválogatásában jelent meg még 1954-ben. Egri Viktor ugyanis nem közölte az Új Szónak írt egyik vidám írásomat, s elküldtem Eudo Zelinkának, a Roháč akkori főszerkesztőjének. S bekerült a Výber z maďarskej satiry c. válogatásba, ahol olyan nevek társaságában szerepelhettem, mint Fehér Klára, Gádor Béla, Mikes György, Máté György, Urbán Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, de szerepelt ott Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is. A szatíra egyébként 350 olyan tyúkról szólt, amelyek naponta mindössze egy tojást tojtak, s ezt akkoriban nem lehetett megírni, csak szatírában. Az első magyar nyelvű kötetem a Végnélküli gyűlés volt, amely szatirikus írásaimat tartalmazta, s a Téli világ és a Pipafűstben követte. Erről Dénes György egész jó véleménnyel volt, de kaptam kemény bírálatokat is.

* Hogy fogadta a kor társ kritika az említett köteteket?- Az elsőről Rácz Olivér, aki akkor Kassán élt, írt lesújtó kritikát, s felteszi a kérdést, hogy van-e ennek az embernek - mármint nekem - szülőföldje, szülei és