Irodalmi Szemle, 2006
2006/6 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (7) (Krúdy Gyula, tanulmány)
Grendel Lajos Magyar líra és epika a 20. században (7) A Nyugat első nemzedékének prózája KRÚDY GYULA (1878-1933) A templárius (1926) c. kisregényének elbeszélője fülön csíp egy kísértetet a házában, akit Roger-nak hívnak és IV. Béla korában élt. A szerző alaposan kifaggatja, s amit megtud róla, abból egy hétpróbás köpönyegforgató alakja áll elénk, aki mindenkit becsap és elárul, akinek valaha is a szolgálatába szegődött. A kisregény tulajdonképpen ezután kezdődik, s mire a végére érünk, egészen másnak látjuk Roger alakját, mint a regény elején. Roger ugyanis a hírhedt templomos lovagrend tagja, s titkos küldetésben utazik a tatár nagykánhoz, hogy felajánlja a rend szövetségét a pápa ellen. De a tatárok magyarországi hadjárata miatt nem jut el Turkesztánba. Roger sorozatos árulásainak okára így derül fény. Mindent a küldetésének és a nagy hatalmú és titokzatos templomos lovagrend érdekének rendel alá, legvégül még a szerelmét is. A templárius nem tartozik Krúdy legjelentősebb, még csak ismertebb művei közé sem, mégis nagyon karakteresen mutatja meg az író egyik arcát: a romantikusát vagy inkább posztromantikusat. A modern magyar próza e gigászi alakjának életműve nem a modern regény megteremtőinek, Proustnak, Joyce-nak, Thomas Maminak a bűvöletében vagy hatása alatt született, hanem, bármilyen különösnek tűnjék is, Jókai égboltja alatt. Krúdy - mint majd látni fogjuk - ízig-vérig modem író, prózája mégis ezer szállal kötődik a 19. századi nagy magyar romantikus regényíróéhoz, mintegy bizonyságát adva annak, hogy a magyar romantika dúsgazdag hagyományából is vezethet út a modern témák és a modern irodalmi beszédmód felé. Talán ennek az összefüggésnek az elhanyagolása is oka lehetett annak, hogy Krúdyt oly sokáig és oly sokféleképpen értették félre. Látták preraffaelitának, szecessziósnak, posztromantikusnak, impresszionistának, s ez kiilön-külön mind igaz is, de a modernitása nem elsősorban az irodalmi divatirányzatok követésében mutatkozik. Életműve jóval gazdagabb, rétegzettebb és összetettebb annál, semhogy valamely divatos irodalmi irányzat felől maradéktalanul meg lehetne magyarázni. Amikor a szecesszió és az impresszionizmus divatban volt Magyarországon, vagyis nagyjából a 20. század első két évtizedében, Krúdy a legnépszerűbb magyar írók közé tartozott. Amikor ezek a művészeti irányzatok kimentek a divatból, Krúdyt is csaknem elfelejtették, holott az ő pályája is más irányt vett a húszas évektől kezdve, s legértékesebb műveinek a nagyobb hányadát is ebben az évtizedben írta. Az
