Irodalmi Szemle, 2006

2006/4 - TANULMÁNY - Németh Zoltán: Parti Nagy Lajos drámái

Parti Nagy Lajos drámái

dalom (ponyva, szerelmes füzetek) paródiájaként funkcionált. Az 1990-es szöveget Parti Nagy többször átírta, módosította, kitágította és továbbírta, mint arra több beszélgetésben is utal. Még ugyanabban az évben: „A rádió rögtön íratott velem belőle egy hangjátékot, ez volt különben az első dramatikus munkám. Aztán egy rádiós pályázatra azt találtam ki, hogy megírom magát a figurát, hogy ki is lehet ez a Sárbogárdi Jolán.” (Bori 1997: 6-7.) Vagy más helyen: „Három éve, mikor Sárbogárdi Jolán néven a Jelenkorban megjelent A test angyala című kisregényem, Varga Lajos Márton hívott fel a rádióból, hogy írnék-e belőle hangjátékot. írtam, ez az »önátigazítás« volt az első dramatikus munkám, Magos György rendezte meg kitűnő, Katona József színházi színészekkel, Bodnár Erikával, Máté Gáborral, Udvaros Dorottyával például. Egy évvel később, az irodalmi osztály meghívásos, Huszárok című hangjátékpályázatára írtam az Ibusár című »huszerettet«, ezt kérte el tavaly tavasszal Dobák Lívia, illetve a Debreceni Csokonai Színház.” (Kovács 1993: 17.)

Az átírás első mozzanata tehát ahhoz a hangjátékhoz fűződik, amely A test angyala című, álneves elbeszélésből készült Varga Lajos Márton felkérésére (ez Parti Nagy első dramatikus műve), s amelyet aztán egy további átírás után (ez Tasnádi Márton nevéhez fűződik), színdarabbá átdolgozva a Merlin Színház vitt színre 1995-ben, Tasnádi Márton rendezésében. Bár a kisregényben Sárbogárdi Jolán csak írói névként van jelen, a drámában már szereplőként is színpadra került.

Az első továbbírás (tkp. folytatás) a Magyar Rádió Huszárok című pályázatával kapcsolatos: Ibusár megállóhely címen Magos György rendezésében 1992. április 6-án mutatta be a Magyar Rádió. A hangjáték átdolgozásának eredménye lett az Ibusár című színdarab, amelyet 1992-ben mutatott be Debrecenben a Csokonai Színház. Ebben a darabban Sárbogárdi Jolán mint szereplő lép a színre, de társszerzőként is jelen van, hiszen az Ibusár részeként funkcionál a Sárbogárdy Kleisermann szerzőpárostól A Bajkhállóy huszármente című „háborús dalmű”, amelynek szövegét Sárbogárdi Jolán írta.

A test angyala és az Ibusár vagy Ibusár megállóhely értelmezési zavarai onnét adódnak, hogy a két szöveg nyelvjátékai egymásból következnek, viszont nem kompatibilisek egymással abban a tekintetben, hogy míg Sárbogárdi Jolán A test angyalának inkább írója, addig az Ibusárnak inkább szereplője. Az értelmezések egyik kardinális kérdésének ezek után az látszik, ugyanarról a Sárbogárdi Jolánról van-e szó mindkét esetben vagy mégsem.

Parti Nagy több interjúban megfogalmazta, hogy a két Sárbogárdi Jolán nem azonos személy: „Volt egy nevem, az övé, ezt korábban odaírtam egy lányregény-paródia, a Test angyala (sic!) elé, amelyet ő, a későbbi ibusári jegykiadó nem írhatott.” (Kovács 1993: 17.) „...rá kellett jönnöm, hogy az a Sárbogárdi Jolán, aki megírta ezt a metabel- városi, metabuta, metabarbi, metabomírt lányregényt, az nem lehet egy szerencsétlen, elmávadt vasúti pénztárosnő Ibusáron. Tehát most van egy Sárbogárdi Jolán nevű dilettáns jegykiadó és egy Sárbogárdi Jolán nevű lányregény-iparos, a kettő nem kompatibilis.” Bori Erzsébet kérdésére, miszerint „Azt nem lehet elképzelni, hogy a vidéki állomás pénztárfülkéjében Sárbogárdi Jolán erről a világról álmodik abban a hitben, hogy ez az igazi, nagy élet?”, Parti Nagy így válaszol: „na ja, én is így ideologizáltam meg magamnak. Tavasszal is, hogy a könyv megjelenése előtt kicsit belepiszkáltam a sző-