Irodalmi Szemle, 2006
2006/3 - SZEMTŐL SZEMBEN - Juhász Dósa János: A mágikus realizmus gömöri mesterei (Beszélgetés Kovács Magdával és Bárczi Zsófiával)
A mágikus realizmus gömöri mesterei * Említetted, hogy sokat jártatok Lázár Ervinékhez. Lázár Ervin és Csukás István a magyar gyermekirodalom nagyjai, akik nem csupán kényszerűségből írtak mesét, s nem találták azt megalázónak. De említhetnénk Weöres Sándort vagy a maiak közül Varró Dánielt. Te a Fekete szélben megjelent írásaidban is a mese és a valóság határán mozogtál. Szeberényi szerint az utóbbi időben már csak gyerekmesékkel foglalkozol. Mennyire lehet ezt szétválasztani, s szét lehet-e egyáltalán? Kovács Magda: - Számomra egyáltalán nincs határ a mese és a valóság között, de lehet, hogy ez alkati kérdés. Ki tudja azt megmondani, hogy hol ér véget a mese, s hol kezdődik a valóság? Nemrég fejeztem be Hérodotosztól a görög-per- zsa háborúkat taglaló könyvét, ő a történelemírás atyja, de vajon mennyi abban a mese? Azt vallom, lehet, hogy tévesen, ahogy kezdetben volt az ige, úgy volt a mese is. Ebben tudom magam s a világot is megmutatni. A mese nem butyuta szövegek és események gyűjteménye, a mese az véresen komoly dolog. * Tóth László írja a Nyomkereső c., Bodnár Gyulával közösen írott kötetében, amelyben te az én legnagyobb meglepetésemre nem szerepelsz önálló fejezetként, holott az a kötet elsősorban alapiskolásoknak készült, hogy Kovács Magda a dél-amerikai látomásos mágikus próza gömöri változatát műveli. Honnan kaptad az alapanyagot mindehhez? Kovács Magda: - Ez bizony nem olvasmányélményeimnek köszönhető, hanem élő, valóságos személyek ihlettek meg, akiket még sikerült elkapnom: nagyszülők, szomszédok. Ebben éltem, s ezért nem is tudom, hogy meddig tart a valóság, s hol kezdődik a mese. Tele volt a körülöttem lévő világ hiedelmekkel. Megfigyelték azt is, hogy ha valakinek megrontotta a tehenét a fekete macska, akkor beleszúrták a vasvillát, s meglesték, hogy másnap melyik vénasszony sántít a faluban. Ezekre nagyon érzékeny voltam. * A Fekete szélben azért vannak teljesen más hangulatú írások is, mint például a Hazugság nélkül, amely azokat a félbehagyott nyitrai éveket idézi vagy a Lujza utca 3., amely egy rendkívül kegyetlen, realista életkép, amellyel kapcsolatban akár Örkényt is meg lehetne említeni. Duba írja, hogy talán ehhez kellene visz- szatérni, s elkapni a fonalat. Kovács Magda: - Lehet, hogy egyszer visszatérek, de ezt nem tudom magamra erőltetni. Ezeket én megéltem, az életemhez tartozott, csak kissé irodalma- sítottam őket. Benne éltem, de mégis úgy néztem arra a világra is, mint egy tündérmesére. Az, hogy realistává sikeredett, arról én nem tehetek. *A férjedet is az irodalomnak köszönheted? Kovács Magda: - Gondolom, hogy az irodalom hozott össze bennünket, felkerült Pozsonyba újságírónak, s akkor találkoztunk.